Hamarosan megváltozhat több millió dolgozó élete

Az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újraképezni 2030-ig, ami azt jelenti, hogy a kihívás 11 év alatt – a munkaképes korúakat figyelembe véve – minden negyedik embert érinti – hangzott el az Európai Bizottság által szervezett munkaerőpiaci konferencián. Az átalakulás folyamata alól Magyarország sem lesz kivétel, hazánkban 2-2,5 millió felnőtt át- vagy továbbképzésére lesz szükség.

„Nagyon sokat beszélünk a digitális átalakulásról, az automa­tizációról, az ipar 4.0-ról és a mesterséges intelligenciáról, ám a humánerőforrás-megoldások rendszere és a képzések nem követik érdemben a változásokat” – mondta dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.

Mint elmondta, az Európai Bizottság és mások mellett a Price­wa­ter­houseCoopers (PwC) által szer­vezett brüsszeli konferencián elhangzott: európai uniós szinten mindenki látja, hogy a munkahelyek 46 százaléka lényeges változással néz szembe az automatizáció miatt. Ez leginkább a rutinfeladatokat tartalmazó munkaköröket érinti, ám az újonnan létrehozott munkahelyek a szakismeretek mellett új készségeket és kompetenciákat is igényelnek.

Zsuffa Ákos hozzátette, azért, hogy a többségnek megmaradjon a munkahelye, a betanított munkástól, illetve a szakképesített dolgozótól kezdve a technikusokon át a diplomásokig több millió munkavállalónak kell e-learninggel vagy más megoldásokkal, sok esetben digitális tananyag segítségével tanfolyamokat, továbbképzéseket szervezni.

Fontos, hogy a tagállamok milyen finanszírozási és képzési modellt alakítanak ki, milyen megoldásokat találnak a munkába állók, a munkahelyet váltók és az alkalmazottak képzésére.

A készségek és kompetenciák kérdésköre kulcsfontosságú, a legmodernebb eszközökre megvannak a források, ám ezeket a csúcstechnológiás eszközöket működtetni kell, és az alkalmazottak tudásának fejlesztése a HR-szakembereken múlik.

A legfrissebb kalkulációk szerint egy munkavállaló átképzése összgazdasági szinten feleannyiba kerül, mint ha el kellene küldeni a cégtől – tette hozzá Zsuffa Ákos. A hazai felnőttképzés rendszerében fontos lenne a szakpolitika részéről új stratégia kialakítása, hasonlóan a Szakképzés 4.0-hoz – véli az elnök, aki szerint a következő fél évben kiderül Magyarországon is, hogy merre indul el a felnőttképzés rendszere.

Annyi biztos, hogy a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő, innovatív átalakítását javasolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárca hangsúlyozza, hogy a képzéseknek jobban kell követniük a vállalatok és a magyar munkavállalók képzési igényeit. Zsuffa Ákos szerint Magyarországon a lifelong learning – vagy egyre inkább lifelong skilling – rendszerét, vagyis az élethosszig tartó tanulást, illetve készségfejlesztést mindenképpen erősíteni kell.

Egy biztos, hogy folyamatosan javulunk ugyan, de nem állunk jó helyen az Európai Unióban a felnőttképzés területén. A magyarországi munkavállalók 8-10 százaléka részesül évente tovább- vagy átképzésben, pedig az előző uniós ciklusban felnőttképzésekre Magyarország több tízmilliárd forintot költött.

A brüsszeli konferencián kiderült, hogy a felnőttképzés fellendítése érdekében képzési voucher vagy nullaszázalékos kamatú képzési hitel bevezetésén is gondolkodnak a szakma képviselői. Zsuffa Ákos szerint ezzel az ITM publikussá vált elképzelései összhangban vannak. A szakember úgy véli, most nemcsak azért változhat a szabályozás Magyarországon, mert a munkaerőpiacra új impulzusok érkeznek, hanem azért is, mert egy új finanszírozási ciklus kezdődik az Európai Unióban.