Mediterrán növény kell a kiskertbe

A kiskertek és a hobbikertek az elmúlt száz évben folyamatosan foglalkoztatták a nagyvárosi lakókat, ám a hatvanas-hetvenes években a rohamos urbanizáció szinte mindenhol háttérbe szorította ezt a tevékenységet. Alig egy évtizede azonban újjáéledt mint közösségi elfoglaltság. Európában a britek kezdtek el először azzal foglalkozni, hogy a közterületeken lévő, használaton kívüli kisebb-nagyobb földterületeket, dísznövények telepítésére kihelyezett, de üres virágcserepeket hogyan lehetne ismét életre kelteni. A tengerentúli gerillakertészet analógiájára megalkották a közösségi kertészkedést, ami elsősorban fűszernövények és néhány haszonnövény (például paradicsomtövek) ültetését jelentette.

Nagyjából egy évtizede alakultak meg az első közösségi kertek, amelyek tágították a piacot, és utat mutattak azoknak is, akik eddig a balkont, az erkélyt vagy a ház előtti kiskertet csak silbakolásra vagy bámészkodásra használták. A közösségi kertek Magyarországon is folyamatosan terjednek, a meglevő közösségekbe ma már szinte csak kihalásos alapon lehet bejutni, az újonnan indulókért tömött sorokban állnak. A megoldást azonban a barkácsáruházak szállítják azzal, hogy ma már olyan kis méretű eszközöket értékesítenek, amelyekkel egy-egy háztartás viszonylag kis befektetett tőkével zölddé varázsolhatja a balkont (és itt nem a muskátlicserepekre kell gondolni, hanem a nagyobb földigényű paradicsom- vagy fűszernövények elhelyezésére). A közösségi oldalakon és videómegosztókon pedig számtalan ötletet, trükköt és megoldást mutatnak be az influenszerek (véleményformálók).

Nagy kérdés, hogy ha megvannak az eszközök, és fejben is összeállt a balkon vagy kiskert külalakja, milyen növényeket érdemes ültetni, mi az, ami kibírja, illetve meghálálja a kiskert éghajlati és benapozottsági adottságait. A legtöbb szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elég a hazai klímával és időjárással tisztában lenni, meg kell határozni, hogy a beültetendő felületnek milyen a mikroklímája. Ha például túl sok nap éri, nem érdemes bazsalikomot ültetni, mert annak félig napos helyre van szüksége. A túlzott nap miatt nem lesznek szép húsos levelei a növénynek. Ilyen esetben például rozmaringot és kakukkfüvet érdemes választani. A kevés napnál értelemszerűen nyugodtan választható a bazsalikom vagy a zsálya. Mind a négy fűszernövény mediterrán jellegű, ugyanakkor ezek a legáltalánosabbak, amelyeket a szakemberek javasolnak. Nincs nagy tévedési arány, ugyanis a mediterrán vagy olasz konyhára jellemző fűszernövények szinte mindegyikét lehet termeszteni balkonon vagy kiskertben. Még a rozmaring is mérsékelten télálló, vagy a babérfa, amely viszonylag nagy cserépben nyugodtan átteleltethető – megfelelő óvintézkedésekkel – a balkonon (is). A citromfa ennél kényesebb, de jó megoldásnak tűnik a balkonra, ám ott nem telel át, a leghidegebb hónapokra mindenképpen be kell vinni a szobába, lehetőleg hűvös helyre.

A növénymix kialakításában eligazíthat egy nemrég készült tanulmány, amely azt vizsgálta, mely nemzetek konyhái a legismertebbek a világon. A tanulmány az ízeket exportcikként vette alapul, a kutatást az amerikai Minnesotai Egyetem közgazdasági tanszéke készítette. Eszerint az olasz konyha ízei vezetnek világszinten. A kutatásból kiderül, hogy a világ más országaiban (vagyis nem az anyaországban) lévő olasz éttermek több mint 176 milliárd dollárt termelnek. Kína következik a sorban 115 milliárd dollárral, majd Japán 91 milliárddal. A franciák csak az ötödikek 40 milliárddal, Magyarország ízexportja pedig 2,6 milliárd dollárral a listán a 27. helyre került. A három vezető ország közül jellemzően az olasz dolgozik friss zöldfűszerekkel (bár a kínai és a japán sem veti meg az itthon is megtermelhető gyömbért, illetve citromnádat), ezért érdemes az olasz mediterráneumból választani a balkonra, amely a szakértők szerint kifejezetten jól harmonizál az itthon is honos fűszerekkel, például a lestyánnal vagy a petrezselyemzölddel és a kaporral.

A kezdeti próbálkozások után érdemes magasabb szintre emelni a balkonok zöldítését, és a tapasztalatok megszerzése után olyan növényekkel is lehet próbálkozni, mint az édeskömény, a fejes saláta vagy akár a kivi és a banán.

Magyarország ízexportja

2,6

milliárd dollár körül alakul