BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több ütemben épülnek meg az intermodális központok a városokban

Lépésenként hangolódik össze a vasúti és a helyközi buszos személyszállítás, a folyamatnak az intermodális központok átadása ad majd nagyobb lendületet – mondta a Világgazdaságnak Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Az első ütemben öt ilyen csomópont épül, de még legalább tízre lenne szükség.

Hol tart a vasúti és a helyközi autóbuszos közösségi közlekedés összehangolása?

Olyan helyközi közösségi közlekedésre van szükség, amelyben a vasúté az elsődleges, a közúté pedig a ráhordó szerep. Értelemszerű, hogy ahol már kiépült az új vasúti infrastruktúra, és ahhoz új, modern járműveket vásároltunk, azt használni is kell, például a 160 milliárd forintból korszerűsített Budapest–Székesfehérvár vonalon. Fokozatosan meg kell szüntetni a meglévő párhuzamosságokat, de ez nem megy egyik napról a másikra. Miközben folyik például a Budapest és Hatvan közötti vasútvonal korszerűsítése, az

autóbuszos kapcsolatra nagy szükség van a vágányzárak idején is elérhető szolgáltatás érdekében. Fónagy János miniszterelnöki biztos vezetésével egy munkabizottság méri fel, hogy az országban hol és hogyan észszerűsíthető a vasúti és autóbuszos helyközi közösségi közlekedés. Ennek egyik fontos eleme az, hogy a személyszállító szolgáltató társaságok elfogadják egymás bérleteit.

Mi látható a majdani átalakulásból?

Eddig idő alapján négy munkaütemet definiáltunk, amelyekről már tudjuk, hogy az arra vonatkozó javaslat mikor lépett vagy lép életbe, jellemzően egyébként menetrendváltáskor. Az első fázisban több, az utasok érdekét szolgáló intézkedést vezettek be a közlekedési társaságok egyebek mellett a Dél-alföldi Közlekedési Központ és a vasúti szolgáltatás kínálatának összehangolására. A MÁV-Start úgy módosította a Kecskemét és Budapest között közlekedő elővárosi vonatok menetrendjét, hogy csaknem negyedórával rövidült az utazási idő, és a vonalon a korábbinál több vonat jár. Szintén újdonság, hogy a Velencei-tótól északra lévő községekből már nem minden busz megy el Budapestre – a tó északi részén nincs vasúti közlekedés –, hanem egy részük csak a velencei vagy a velencefürdői vasútállomásig közlekedik, ahol kényelmesen át lehet szállni a vasútra. Az erőforrások takarékos használata az utasok számára is jó lépés, hiszen a velencei esetben például az eljutási idő rövidebb lehet vasúton, mint az M7-es autópályán a dugóban elakadó buszon. (Júliustól a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ megfelelő bérleteivel rendelkező pákozdi és sukorói lakosok is utazhatnak a Budapestre tartó, Velencén és Kápolnásnyéken megálló vonatokkal – a szerk.) A dél-budai agglomerációs menetrendi csomag szintén ilyen újító javaslatokat tartalmazott a menetrend és a tarifák tekintetében is.

Mikorra kell lezárulnia az átalakulásnak?

Nehéz befejező időpontot mondani, mert ehhez mindenhol megfelelő infrastruktúrára van szükség. Márpedig több olyan város van, ahol egymástól messze van a busz- és a vasúti pályaudvar, például Miskolcon vagy Szegeden. Nem várható el, hogy miután valaki busszal beérkezett e városokba, még a helyi közlekedéssel továbbutazzon a pályaudvarig. E probléma számolható fel intermodális csomópontok kialakításával, vagyis a busz és a vasút egymás közelébe telepítésével. Az első ilyen csomópont Kaposváron épül, de befejezéshez közeli előkészületben van a bicskei és a kecskeméti, továbbá a székesfehérvári és a nyíregyházai is. A továbbiakban még legalább tíz hasonlót szeretnénk létesíteni országszerte. Az integrált menetrend és a jó közlekedés egyik meghatározó alapelemeként a gyors és kényelmes átszállás a cél.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.