Furcsát ugrottak szeptember elején az áramárak
B. H. L. | Augusztus első felében még 40-60 euró volt az áram megawattóránkénti, napon belüli ára a hazai HUPX áramtőzsdén, szeptember 2-án már 107 euró. Az ingadozás piaci bizonytalanságot okozott, a piacok árai közötti eltérések pedig megnőttek, ezért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) feltárta az augusztus 27-én indult jelenség hátterét.
Az egyik ok a kínálati szűkösség volt: a vizsgált időszakban egy paksi blokk mellett a Csepeli Erőmű is leállt karbantartásra, továbbá kevésbé lehetett hozzáférni az észak felől várt, olcsóbb áramhoz, főleg az osztrák–magyar határkeresztező kapacitások korlátozása miatt. A tőlünk délre fekvő országok és Románia közben többet importált az alacsony megújuló alapú termelése miatt, importigényüket pedig csak magas árakon tudták kielégíteni.
A másik ok, hogy a piaci szereplők csak nagy hibaszázalékkal tudták előre jelezni a másnapi árakat. Ebben kulcsszerepe volt az információhiánynak: későn értesültek az ausztriai határkeresztező kapacitások alakulásáról. Ráadásul ingadozott a Szerbia felőli import, és nem látszott, hogy ez összefüggött volna a helyi kereslettel és kínálattal.
A MEKH közölte, hogy „elkötelezett amellett, hogy a piaci átláthatóság növelésével, az információk minél szélesebb körű és gyorsabb megosztásával csökkenjen a piaci anomáliák kialakulási kockázata”.
Az áram ára 40-60 euróról
107
euróra szökött néhány
nap alatt
Kit jobban, kit kevésbé érintett az anomália
A szomszédos országok közül Ausztriát és Szlovákiát nem érintette az áremelkedés, az északolasz piacot kicsit igen, a romániait, az összekapcsolt szlovéniait és horvátországit pedig a magyarországihoz hasonlóan. Szeptember 2-án
a szlovéniai és a horvátországi másnapi piacon a magyarországinál is magasabb volt az ár.
