Kikötött Peveknél a Lomonoszov

Megérkezett a kelet-oroszországi Pevekbe a világ első úszó atomerőműve, amely villamos energiával látja majd el a néhány ezer fős kisvárost, valamint a közeli tengeri olaj- és gáztornyok platformjait. Két erőművet fog leváltani, a most még működő Csaunkszkaja széntüzelésű és a Bilibino nukleáris létesítményt. Két 35 megawattos reaktora a tervek szerint decembertől már működik – számol be a Siberain Times.

Az Akademik Lomonoszov nevű, 144 méter hosszú, hajóra szerelt reaktor gyártása 2006-ban kezdődött Szentpéterváron. Az óriáshajó augusztus 23-án indult el Murmanszkból 4700 kilométeres útjára a Barents-, a Kara-, majd a Laptyev-tengeren át, és szeptember 9-én érkezett meg – a kedvező időjárásnak köszönhetően a tervezettnél hamarabb – Pevekbe. Útján révkalauzhajók és jégtörők kísérték. A partoktól több száz kilométerre kötött ki.

„Külföldön is eladható technológiája kivételesen tengerbiztos – idézi a lap a tervező Roszatom illetékeseit –, ellenáll az ember okozta és a természetből érkező katasztrófák egész sorának.” Ez azért sem érdektelen, mert az újszerű megoldással szemben sokan bizalmatlanok: a Greenpeace atom-Titanicnak nevezi, mások úszó Csernobilnak, mert kockázatokat látnak a létesítmény úszó voltában, ráadásul drágállják is.

Az Akademik Lomonoszov várhatóan mintegy tizenkét éven át működik majd. A Roszatom szóvivője emlékeztet, hogy az atomjégtörők már sok éve hozzátartoznak a sarkköri tengerekhez, az Akademik Lomonoszov magas szintű biztonsági megoldásait pedig ehhez a környezethez fejlesztették, illesztették.

A Roszatom közölte, hogy az úszó atomerőmű iránt érdeklődnek a Közel-Keletről, Észak-Afrikából és Délkelet-Ázsiából is. Már tart az erőműtípus második generációjának fejlesztése, sorozatban pedig az optimalizált változatot szeretné előállítani, ezt szánja exportra is.

Az orosz atomholding egyébként is rá kíván erősíteni a szerényebb méretű és teljesítményű reaktorok előállítására olyan térségek energiával való ellátása érdekében, amelyeknél minden más megoldás drágább lenne, vagy nehezebben elérhető. Ezek kis, könnyű, fix árú berendezések lennének, amelyek egy huzamban akár három-öt évig is működhetnek – ennyi idő után kellene fűtőelemet cserélni bennük –, ami jelentősen olcsóbbá teszi az üzemeltetésüket.

Az első úszó atomerőmű

4700

kilométeres hajóút végeztével ért célba