Energiatárolás zöldhidrogénnel
A terveinkben szerepel két nyilvános hidrogéntöltő állomás létesítése 2020 végéig, ha ebben az ipari szereplők is készek közreműködni – jelentette be a hidrogén hasznosításáról a napokban Budapesten rendezett, regionális szakmai tanácskozás védnökeként Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Beszámolt egy másik innovatív tervről is: a szaktárca a földgázátviteli rendszer-üzemeltető és az elosztócégek bevonásával hamarosan tesztprojektet indít a power-to-gas technológia műszaki és szabályozási vonatkozásainak elemzésére és annak felmérésére, hogyan használhatjuk a fejlett magyar gázvezeték-hálózatot a megújuló forrásokból nyert zöldhidrogén révén energiatárolásra.
Az államtitkár kiemelte, hogy a megújuló forrásból származó hidrogén a dekarbonizáció mellett fontos szerepet játszhat az energetikai szektorban az ellátásbiztonság erősítésével is. Közép-Európa országainak gazdasága ugyanis nagymértékben függ az Európai Unión kívülről importált földgáztól, a magyar kormány ezért is szeretné 2030 és 2040 között a jelenlegi 80 százalékról 70 százalék alá csökkenteni a gázellátáson belüli import arányát. Ebben fontos szerep juthat a megújuló alapú hidrogénnek. Magyarország már 2016-ban bejelentette az Európai Bizottságnak, hogy tizenhárom uniós tagállammal elkezdi a hidrogén üzemanyag infrastruktúrájának kiépítését, tavaly szeptemberben pedig csatlakozott a Linzi hidrogénkezdeményezéshez is, amely a hidrogéntechnológiák energetikai és mobilitási alkalmazásainak lehetőségét vizsgálja.
A hét térségi ország szakértőinek műhelytanácskozására a brit kormány támogatásával került sor, a szervező a Jedlik Ányos Klaszter és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület volt. A brit támogatás apropója az volt, hogy a hidrogénipar egyik globális központjának tekintett Egyesült Királyság nyitott a hét ország szakembereivel való együttműködésre.
Az eseményen Iain Lindsay brit nagykövet ismertette, hogy a brit kormány döntése értelmében az Egyesült Királyságban nettó nullára csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-re. Az új személygépkocsik értékesítésében 2030-ra legalább ötven, az új teherautóknál pedig legalább 40 százalékot kell kitennie az ultraalacsony kibocsátású járművek arányának. A párizsi klímacélok eléréséhez az Egyesült Királyság 2027-re a nemzeti össztermék 2,4 százalékára emeli a kutatás-fejlesztésre szánt forrást, és mintegy 250 millió font értékű akkumulátoripari innovációs programot indít.
