Lesz pénz jövőre béremelésre

A 2020-as költségvetésben 184 milliárd forinttal több jut az egészségügyre – erről Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára beszélt a Hungaromed szakkiállítás Medicina Fórumán. A szakpolitikus kiemelte, hogy a többletforrások nagy része – 86 milliárd forint – az egészségügyben dolgozók béremelésére, 42,2 milliárd forint gyógyszerkiadásokra, 20,4 milliárd pedig az Egészséges Budapest programnak és az Országos Mentőszolgálatnak jut. Az alapellátásra 12 milliárd forinttal, a gyógyító-megelőző ellátásra 7,5 milliárd forinttal, a gyógyászati segédeszközökre szánt összeg pedig 4,1 milliárd forinttal emelkedik jövőre. Mindez azt jelenti, hogy 2010-hez képest 60 százalékkal fordított többet a magyar költségvetés az egészségügyre. Ez 2010–2020 között 740 milliárd forint pluszt jelent. Banai Péter Benő felszólalásában krónikusnak nevezete a kórházakban hónapról hónapra újratermelődő adósságot. Úgy fogalmazott, hogy ez az év végi konszolidáció senkinek sem jó, nem jó az intézményeknek és nem jó az államnak sem. Arra is rámutatott, hogy ezt a neuralgikus problémát a 2020-as költségvetési források sem fogják megoldani. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kórházak jelenlegi finanszírozási rendszerében pluszforrást biztosítani vétek lenne. Hozzátette: mind az idei, mind a jövő évi költségvetésbe 40-40 milliárd forintot beterveztek azoknak a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek a támogatására, amelyeknek a fenntarthatósága már bebizonyosodott. Egyúttal megjegyezte, hogy a Magyar Államkincstár legutóbbi adatai szerint augusztus végére a központi költségvetési forrásból gazdálkodó kórházak lejárt fizetési határidejű tartozása átlépte az 53 milliárd forintot. Ez az összeg augusztusban nagyjából 6 milliárd forinttal nőtt, ami rekordnak számít a korábban tapasztalt havonkénti átlagos ötmilliárdos plusz után. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a magyar vállalkozók nagy része a munkaerőhiányt említi a gazdasági növekedés legnagyobb problémájaként, ebben pedig nagy szerepet játszik a munkavállalók egészségi állapota is. „Azt látjuk, hogy a V4-ek országaiban nagyjából ugyanannyian dolgoznak a 40–50 év közöttiek közül, de az 55 év felettiek esetében Magyarország jóval a visegrádi országok átlaga alatt teljesít” – hívta fel a figyelmet. A kedvezőtlen egészségügyi mutatók között említette, hogy az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb a kórházban eltöltött napok és az orvos-beteg találkozások száma. Egy magyar beteg évente átlagosan tizenkétszer találkozik orvossal, míg Németországban – ahol öt-nyolc évvel magasabb az átlagéletkor – csak ötször. A magyar betegek 9,5 napot töltenek kórházban, ami rendkívül soknak számít.

Innovációs fórum – Gyógyszeripar és egészségipar

A Világgazdaság az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) szakmai támogatásával konferenciát szervez a hazai egészségügy aktuális helyzetéről, középpontba helyezve az innovációt. A konferencián olyan előadók vesznek részt, mint Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa, Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese és Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója.