Nagy hiba a nyelvvizsga hiánya

Akár 30-40 százalékkal is eshet a felsőoktatásba felvett hallgatók aránya a jövő évtől, ha az oktatási kormányzat nem enyhíti azt a szigorú szabályozást, amely szerint az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával kell rendelkezniük – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Az év első nyolc hónapjában csaknem 88 ezren kíséreltek meg nyelvvizsgát szerezni, míg tavaly egész évben 120,5 ezren – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-statisztikai adataiból. Rozgonyi Zoltán szerint ennek és a többi nyelviskolától kapott adatoknak alapján nem nőtt a nyelvvizsgázók száma. Az idén a jelentkezők 45 százalékának és a felvett hallgatók csaknem 40 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája.

A legjobban a pedagógusi és az egészségtudományok területén csökkenhet a hallgatók száma, például kevesebben tanulhatnak majd diplomás nővérnek vagy mentőtisztnek, holott e területeken most is nagy a munkaerőhiány.

„Meggyőződésem, hogy az oktatási kormányzat hozzá fog nyúlni a szabályozáshoz, mivel így ezrek szorulnak ki a felsőoktatásból” – mondta a szakember. Megoldásként említette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének a javaslatát, amely szerint legalább öt-hat évre széthúzva és szakirányonként kellene bevezetni a felvételihez szükséges B2-es kötelező nyelvvizsga meglétét.

Az OH adatai szerint az idén angolból 65,6 ezren, németből több mint 16 ezren próbálták megszerezni a nyelvvizsgát, de összesen csak 58,7 ezren jártak sikerrel. Harmincezren voltak sikertelenek, közülük húszezren angolból nem teljesítették az elvárt szintet.

A legtöbben még mindig a B2-es középfokú nyelvvizsgával próbálkoznak – mondta a Világgazdaságnak Egyed Bernadett, az International Test of Language Competence nyelvvizsgaközpont vezetője. A május óta akkreditációval rendelkező számítógépes nyelvvizsgaközpontban a nyáron is hónapról hónapra nőtt a nyelvvizsgázók száma. Az új technikának is köszönhetően kifejezetten magas a sikeres nyelvvizsgák aránya, ráadásul – a várakozásokkal ellentétben – korosztálytól függetlenül kedvelt a számítógép-alapú megmérettetés. „A 2020-as nyelvvizsganaptárunk szerint havonta átlagosan 10-12 vizsgaalkalom lesz, a vizsga számítógépen egy délelőtt alatt letehető” – mondta Egyed Bernadett. A vizsgaközpont a jövő év áprilisában és májusában számít nagy hajrára a felsőfokú oktatási intézmények 2020-tól hatályos, középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi rendszere miatt. A sikeresen vizsgázók a jelentkezéstől számított egy hónap alatt kaphatják kézhez a vizsgabizonyítványt.

A számítógép-alapú nyelvvizsga nem kerül többe, mint máshol egy komplex középfokú B2-es nyelvvizsga, az ára 33 ezer forint, míg egy C1-es 35 ezer forint, amit még mindig fedez a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától visszaigényelhető 37,5 ezer forintos visszatérítési küszöb.