Kritikus szinten a fluktuáció

K. R. | Egyre nő a közepes és nagyvállalatoknál a fluktuáció egyes szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalékos az előrejelzés – derül ki a HR-Evolution Kft. fluktuációbenchmark-kutatásából.

A kutatás 81 feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató közepes és nagyvállalat háromévnyi fluktuációs adatait és fluktuációkezelési gyakorlatát vizsgálta, a cégek több mint 85 ezer embert foglalkoztatnak – mondta Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatás vezetője.

Hozzátette: a legnagyobb, 41 százalékos a fluktuáció a feldolgozóiparban, ennél lényegesen alacsonyabb, 28 százalékos a szolgáltatások területén, 20 százalékos pedig a kereskedelemben. A fluktuáció a fizikai dolgozók körében 48 százalékos, míg a szellemi dolgozóknál 14 százalékos. Az is kiderült, hogy a vizsgált cégek mintegy fele alkalmaz kölcsönzött munkaerőt. A kölcsönzött állomány fluktuációja kiugróan magas, 173 százalékos volt 2018-ban.

„A probléma egyre kritikusabb. A fluktuáció optimális szintje átlagosan 7–11 százalék között van. Tizenkét százalék felett már nagy veszteségeket okoz, 30 százalék felett pedig azonnali beavatkozásra lenne szükség”– mondta Csikós-Nagy Katalin.

Az évek során csak kevesen reagáltak jól a munkaerőhiány kihívásaira, a legtöbben továbbgörgették a problémát, és fluktuációs spirálba kerültek. A munkaerőhiány többletmunkához vezetett, ami túlterheltséget és feszültségeket okozott, ez pedig újabb felmondásokat generált, tovább gerjesztve a fluktuációt. A vezetők frusztráltak, amiért nem teljesül a termelési darabszám, így az árbevétel sem – emlékeztetett Csikós-Nagy Katalin.

A munkavállalók elvándorlása a munkaviszony első három hónapjában a leggyakoribb, az állomány 12–20 százaléka lép ki ebben az időszakban. Ami aggasztó, hogy hasonló arányú, 16 százalék az 1–3 éves munkaviszony után kilépők aránya is.

Többéves munka­viszony után is

16

százalék kilép