Már három éve annak, hogy újra önálló intézmény az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE). Miért vitte ezt véghez?
Egyrészt így sokkal több pályázati lehetőség nyílt a számunkra, gyakorlatilag a korábbi ötszöröse. Másrészt az idegen nyelvű képzés miatt volt fontos számunkra az autonómia, és azért, mert a projektjeink különböző tudományos kutatásokra és innovatív fejlesztésekre terjednek ki. Amikor 2012-ben kineveztek az egyetem rektorának – előzőleg a dékánja voltam –, máris megfogalmazódott bennem, hogy újra önállóvá tegyem a hazai állatorvosképzést. Ez 2016. július 1-jén meg is történt, az észszerűségét szerencsére ma már senki sem vitatja.
Ötszörös a túljelentkezés. Hogyan alakul ennek fényében az ÁTE hallgatóinak a száma?
Hatszázan jelentkeztek a hazai százhúsz, állami finanszírozású helyre, de az idegen nyelvű képzésre sem veszünk fel mindenkit. Az egyetem akkreditációja kétezer főre szól, 663 magyar hallgatója van, az idegen nyelvű képzésre 1178-an járnak. A hazai felsőoktatásban egyébként éppen az ÁTE-n tanul a legtöbb idegen nyelvű hallgató. Az állatgyógyászatot 63 százalékuk angolul vagy németül sajátítja el. Többségük Németországból jött – most csaknem 250-en vannak –, de sokan érkeznek Norvégiából, Írországból, Angliából, továbbá Dél-Koreából és Japánból is. Nagy az érdeklődés, 52 országból vannak hallgatóink. A külföldi hallgatók nemcsak azért fontosak számunkra, mert tetemes árbevételt generálnak, hanem azért is, mert igazi nemzetközi pezsgést hoznak az István utcai campusba.
Mennyibe kerül egy év egy külföldi hallgatónak az ÁTE-n?
A hazai hallgatók egy diák kivételével állami finanszírozású képzésben vesznek részt, a külföldiek pedig évente 12 ezer eurót, vagyis csaknem négymillió forintot fizetnek. Mivel a mi egyetemünkön a legmagasabb a Nyugat-Európából és más földrészekről érkezők aránya, lehet, hogy kicsit jobbak a működési feltételeink. A 98 európai állatorvosképző intézményen belül hetediknek a budapestit akkreditálták, az állatorvosképzők rangsorában pedig a negyedik helyen vagyunk. Az akkreditáció annyit jelent, hogy a budapesti állatorvosi diplomát szinte a világ összes táján elfogadják.
Ha jól tudom, hamarosan átalakul az ÁTE oktatási rendszere. Miért?
Az állatorvosképzésben világszerte általános oktatást kapnak a hallgatók, ez most Budapesten tizenegy félév, de 12 félévesre kívánjuk bővíteni. A rendszer átalakításával az állatgyógyászati hiányszakmákat szeretnénk csökkenteni úgy, hogy a 12. félévben a napi kompetenciák hatékonyabb elsajátítása és állatfajonkénti specializáció történne. Világjelenség, hogy a kutya- és macskatartás elterjedésével főleg a társállatok miatt választják az állatorvosi egyetemet a hallgatók. Megdöbbentett annak a szeptemberi kutatásunknak az eredménye, amelyben száz hallgató közül csak tizenkettő válaszolta azt, hogy gazdasági haszonállatokkal kíván foglalkozni. Hallgatóink a duális képzés mintájára három éve foglalkozhatnak fél-fél évet lovakkal, juhokkal, szarvasmarhákkal, sertéssel, baromfival és őshonos állatokkal. Az év végére már 28-an jelezték, hogy szívesen dolgoznának haszonállatokkal, gazdaságokban is. Beindult az az ösztöndíjrendszerünk, amellyel a nagy gazdaságok és gyógyszergyártók motiválják a hallgatókat, hogy ne forduljanak el a haszonállatoktól.
Miért nem vonzó ma Magyarországon a hatósági állatorvosi pálya?
Míg a 80-as években 12 millió sertés volt Magyarországon, ma mintegy 2,8 millió, vagyis nagyot esett az állattartás. A hatósági állatorvosi munka pedig azért nem népszerű, mert az állatorvosok átkerültek a kormányhivatalokhoz, és a fizetésük nem túl magas. Ezért is támogatjuk, hogy az állatorvosok számára is legyen elérhető életpályamodell. A járványvédelem és az élelmiszer-biztonság miatt is nagyon kellenek a hatósági állatorvosok. Az utóbbi években bevezetett intézkedéseink, a tangazdaságok bevonása és a 12 féléves képzés szerintem növeli majd a hatósági állatorvosok számát. Ám a hiányszakmák újbóli divatba hozása nemcsak a képzés átalakításán múlik, szükség van kormányzati döntésekre is.
Az állatorvosokat is vonzza a külföldi munkavégzés?
Az elmúlt tíz évben csaknem ezer magyar állatorvos végzett a ÁTE-n, és közülük 40-50-en dolgoznak külföldön – ők is jórészt egy-két évet –, vagyis alig 5 százalékuk. Az ilyen jellegű nemzetközi tapasztalatszerzést messzemenően támogatjuk.
Ide, az ÁTE István utcai kórházába bárki behozhatja a beteg állatát. Milyen mértékben van ellátva eszközökkel az állatkórház?
Olyan nincs, hogy ne lenne szükség mindig újabb és modernebb műszerekre. A lóklinikánk most épp egy MRI-re és egy mobil CT-re pályázott. Itt a szolgáltatásért mindenki fizet, a tarifákat kamarai javaslatok alapján határozzuk meg, ahogyan a hazai állatorvosok többsége is.
Jó üzlet ma állatorvosnak tanulni?
A 70-es években a falusi állatorvost nagyon nagy tisztelet vette körül. Egy tavaszi oltássorozat tetemes bevételt hozott. Ma a hallgatók többségének a motivációja érzelmi alapú, az állatszeretet vezérli őket, de sokukat a kutatás iránti vágy is. Az egyetem tudományos tevékenysége arra irányul, hogy olyan innovatív terápiákat és gyógyszereket fejlesszünk ki, amelyekből szabadalom is lehet. Alapkutatásaink a fertőző betegségek körében folynak, és fejlesztünk vakcinákat is. Magyarországon csak az nyithat állatorvosi rendelőt, aki az öt és fél éves állatorvosképzés után szakállatorvosi diplomát szerez, vagy részt vesz az állatorvosi kamara tanfolyamain, majd sikeresen vizsgázik. Az ÁTE-ről szerencsére nem kerülhet ki úgy végzős hallgató, hogy legalább egy ivartalanítást ne végzett volna.
Vonzó a nívós budapesti oktatás
A budapesti Állatorvostudományi Egyetem a világon harmadikként, 1787-ben jött létre a lyoni és a bécsi után. Negyven európai állatorvosképző intézménnyel vannak közös mobilitási programjai, és Európa négy legjobb állatorvosi egyeteme között tartják számon. | VG
