A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

A klímaválsággal vagy akár a klímavészhelyzettel kapcsolatos intézkedések között elsőként mindig a hatékony energiafelhasználás áll – emelte ki Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója. Több más uniós országtól eltérően Magyarországon nem a közlekedés a legnagyobb fogyasztó, hanem – egyharmados és növekvő súlyával – a lakosság. Ennek az az oka, hogy a magyarországi épületállomány nagyon rossz állapotban van, a lakóépületek energetikailag nagyon elavultak. Egy kutatásban megállapították, hogy a 2011 és 2017 között a Lechner Tudásközpont adatbázisába feltöltött energiatanúsítványok szerint a magyar épületek az FF-es, átlagos osztályba estek. Fontos tehát fogyasztási terveket nyújtani a lakossági szektornak. Az iparban csaknem 30 százalékos fogyasztásnövekedést prognosztizált a kutatás 2030-ra, ez a közlekedés esetében 40 százalék.

Az energiahatékonyság számos járulékos előnnyel és társadalmi haszonnal jár, például a gazdaság és a munkaerőpiac területén 0,4 és 4,1 százalék közötti GDP-növekedést lehet elérni – mutatott rá Koritár Zsuzsanna. A foglalkoztatás is nő 0,2 és 2,1 százalékkal, a végső energiafogyasztás pedig csökken. Az egészségügyi kiadások terén akár 77 milliárd eurós megtakarítást is el lehet érni, és 8,3 millió háztartás kerülhet ki az energiaszegénységből.