Nőhet Ukrajna felé a kapacitás

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. nyilvános konzultációra bocsátotta az országos nagy nyomású gázrendszer tízéves fejlesztési javaslatát, e tervet ugyanis évente frissítenie kell. Gördülő tervről lévén szó, számos már jóváhagyott vagy feltételesen jóváhagyott eleme van, de szerepelnek benne a már folyamatban lévő fejlesztések és elvben azok is, amelyekre a következő három évben kifejezetten az ellátásbiztonság növelése érdekében lenne szükség, ám ilyen most éppen nincs.

A társaság a következő három évre egyetlen nagy projekt megvalósítását javasolja: lehetővé kell tenni, hogy Ukrajna felé – nem megszakítható módon – óránként 800 ezer köbméter gázt lehessen továbbítani. Ehhez Beregdarócon egy új mérőállomást kell kialakítani, vagy egy meglévőt, amely most csak egyirányú mérést tesz lehetővé, átalakítani. Az átadási határidőt később határoznák meg. Erre a három évre feltételesen két beruházást javasol az FGSZ.

Az egyik szerint meg kellene valósítani a RO-HU gázfolyosó II. ütemét, mert így óránként 500 ezer köbméter gázt lehetne továbbítani mindkét irányba. Ehhez szükség lenne a csanádpalotai és a városföldi kompresszorok kapacitásának bővítésére, Dorogon új kompresszorállomás telepítésére, Kozármisleny és Kaposvár között egy új vezeték lefektetésére és a dunántúli szagosítás átalakításának II. ütemére. A társaság épp most méri fel, hogy mekkora a piaci igény a román határkeresztező kapacitás használatára. Ha van megfelelő kereslet, a beruházás 2022 októberére átadható.

A másik feltételes terv az, hogy Szerbia felől gázt lehessen hozni Magyarországra, mégpedig 2021 októberétől évi hatmilliárd, 2022 októberétől pedig már évi 8,5-10 milliárd köbmétert. Ennek érdekében le kell fektetni egy 1,2 méter átmérőjű és 15 kilométer hosszú vezetéket a magyar–szerb határ és Kiskundorozsma között, majd onnan egy másikat egy méter átmérővel és 67 kilométer hosszúságban Városföldig. A javaslat nem írja, hogy ez a terv miért csak feltételes, de feltehetően azért, mert e beruházás révén a Török Áramlatról érkező, nagy mennyiségű orosz gázt fogadhatná a magyar gázrendszer. Ki kell tehát várni, mi történik magával a Török Áramlattal.

A 4–10. évre csak három feltételes terve van a rendszerirányítónak, megvalósításra javasolt nincs. Az első az, hogy 2023 októberére évi 0,9 milliárd vagy 1,1 milliárd köbméter kapacitásúra kell bővíteni a szállítási lehetőséget Ausztria felé. Az első variáció Dorogon feltételez egy új kompresszorállomást, Mosonmagyaróváron bővítést és még két fejlesztést, a másodikhoz elég egy új adonyi kompresszorállomás. A másik feltételes javaslat szerint 2024 októberére növelni kell a szadai kompresszorállomás kapacitását, és átalakítani a meglévő gépegységeket a Szlovákiába történő szállítás érdekében. Végül harmadikként 2020 júliusában fel kell mérni, hogy mekkora a kereslet a szlovén–magyar határkeresztező kapacitások kétirányú használatára. Itt négy kapacitásváltozattal számol az FGSZ, ezekhez három üzembe helyezési időt rendelt, az utolsót 2027 októberére.

A javaslat megfogalmazásához az FGSZ figyelembe vette a hazai gázpiaccal, gázszállítással szembeni várható igények alakulását. Számol például azzal, hogy a magyarországi földgáztermelés évek óta csökken. A 2019–2020-as gázévben a felhozott mennyiség már az 1,3 milliárd köbmétert sem érte el, és bár a következő négy évben 1,6-1,7 milliárd köbméteres tételek várhatók, ezeket a gázbányászat további, az eddiginél erőteljesebb zsugorodása követheti. E folyamat kijelöli a társaság számára, hogy mikor mely mezőkről és milyen mennyiségek átvételére kell készen állnia, és azt is, hogy mely kapacitásainak a kihasználtsága romlik majd. Arra is készülnie kell a társaságnak, hogy hány ponton mennyi gázt kell kiadnia az elosztóknak, a közvetlen ipari fogyasztóknak, a meglévő közvetlenül ellátott és az új erőműveknek. E kalkulációk alapján úgy számol az FGSZ, hogy 2023–2024-től új erőműnek – vagy erőműveknek – kell gázt szállítania, méghozzá évről évre növekvő mennyiséget. Befolyásolja a terveit a várható kereslet a határkeresztező kapacitások használatára, ezt legutóbb 2019 augusztusában mérte fel. Arra jutott, hogy Magyarországról Ausztria felé maximum óránként 100 ezer, Szlovákia felé 600 ezer, Szlovénia felé pedig 50 ezer köbméterrel kell növelni a kiviteli lehetőséget, de Ausztria és Szlovénia irányába kalkulál a társaság más számokkal is. Úgy tűnik, hogy a meglévő kapacitás a Horvátország felé történő exporthoz éppen elég.

Fontosak a gáztárolók töltöttségi és használati adatai is. Ezeket a létesítményeket az idén csúcsra járatják a tulajdonosaik. Számít továbbá az is, hogyan függ össze a napi átlaghőmérséklet és a földgázigény alakulása.

Változik a dátum

A szállítási rendszerirányító minden év december 31-ig köteles elküldeni az energiahivatalnak a tízéves fejlesztési javaslatát. A gáztörvény új végrehajtási rendelete szerint azonban – amelyet várhatóan 2020 első negyedében fogadnak el – a határidő minden évben május 31. lesz.

Marad a fiókban

A társaság megvizsgált még négy projektet, de nem javasolja a megvalósításukat. Ezek a városföldi kompresszorállomás bővítése; az Eastring projektben való részvétel, ez a cső Magyarország keleti részén haladna, Románia és Szlovákia között; egy ausztriai irányú, évi 5,2 milliárd, illetve 9 milliárd köbméteres kapacitásbővítés; és a hajdúszoboszlói kompresszorállomás bővítése.