BUX 44,034.83
+1.30%
BUMIX 3,777.58
-0.62%
CETOP20 1,851.66
+1.48%
OTP 9,290
+4.03%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,585
+2.92%
RABA 1,125
-0.88%
+4.46%
+0.32%
-0.66%
0.00%
-0.52%
+4.17%
-4.99%
0.00%
-0.95%
OTT1 149.2
0.00%
-1.77%
MOL 2,936
+1.24%
DELTA 39.15
+0.90%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.91%
0.00%
0.00%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
+1.11%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.29%
+5.08%
-3.33%
0.00%
-0.77%
+5.29%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
+0.94%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
-5.84%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Bérfelzárkóztatás és életpályamodell a megoldás

Koncsek Rita | Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. De legalább ilyen fontos az OKJ-s, és a BSc vagy MSc fokozattal rendelkező szakdolgozók arányának növelése.

A MESZK elnöke szerint kiindulási pontnak kell tekinteni a szakdolgozói bérfelzárkóztatás folytatását és az életpályaelemek bevezetését. Lényeges az egészségügyi szakdolgozók nyugdíj melletti foglalkoztatása kapcsán az engedélyezés lerövidítése, a korlátozás feloldása. Továbbá csökkenteni kell a munkavállalók napi, heti és havi terhét, ezt a létszám emelésével és innovatív technológiák bevezetésével lehet elérni. Népszerűsíteni kell a pályaválasztás előtt állók körében az ápolói, szakdolgozói életpályát. Szükséges az egészségügyi szakképzés és a felsőoktatás területén a hiányszakmák ösztöndíjrendszerének a felülvizsgálata, a kiemelt területeken az ösztöndíj nagymértékű emelése.

A minimumrendelet megteremtéséről Balogh Zoltán elmondta: az egészségügyi ágazatban valamennyi munkáltató számára olyan iránymutató minimum-feltételrendszert kell teremteni, amely igazodik a hazai képzések rendszeréhez, az új képzési szintekhez és az ellátandó feladatok változatos világához. Nem adminisztratív módszerekkel kell kialakítani az új szabályozókat, hanem lépcsőzetesen bevezetendő szakdolgozói keretszámokat kell meghatározni. A túlmunka elrendelése kapcsán a MESZK elnöke hangsúlyozta: a pluszmunkát a hazai jogszabályokon túl uniós direktívák is szabályozzák. A túlmunka kifizetésének rendjét, metódusát az intézményi és ágazati kollektív szerződés szerint kell meghatározni. Ha a munkavállaló a kötelezően elrendelhető heti nyolc munkaórán túl is vállalkozik úgynevezett önként vállalt, további tizenkét munkaóra letöltésére, ezt tehesse meg saját intézményében is. Ne kényszerüljön más intézményben munkát vállalni csak azért, mert ez gazdaságilag előnyösebb a munkáltatónak. A bérnővérek alkalmazását a MESZK olyan szükségmegoldásnak tartja, amelyet ott lehet alkalmazni, ahol a folyamat jogilag és szakmailag is szabályozott, például egy laboratórium, képi diagnosztikai vagy műtői egység esetében. A kamarai elnök szerint az ápolók létszámának emelésével az egészségügyi ellátás színvonala is javul. Ahol nem fejlesztik az ápolás ügyét megfelelő mértékben, ott a lakosság egészségi állapota messze elmarad más országokétól.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik