Kisebb a kár a kártyacsalásoknál

Úgy tűnik, lassan megfordul a hosszú ideje növekvő trend a bankkártyás műveletekhez kapcsolódó visszaélések értékénél: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2019 második negyedévében 319,6 millió forintnyi kár keletkezett a kibocsátói (szolgáltatói) oldalon, ami 17,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Eközben az elfogadói (kereskedői) oldalon 58,2 milliós kárt mutatott ki három hónapos időtávra az MNB, ami éves alapon nagyon jelentős, 41,6 százalékos csökkenés. Az okozott kár viszont úgy lett kisebb, hogy a regisztrált visszaélések száma összességében kissé még mindig emelkedett: a kibocsátói oldalon 17,4 százalékos növekedés után meghaladta a 17 600-at, miközben az elfogadóknál 65 százalékkal 753-ra csökkent.

Miközben tehát az okozott kár értéke csökkenni kezdett, változatlanul igaz maradt, hogy a határon átnyúló és az internetes tranzakciókhoz kapcsolódik a legtöbb rendkívüli esemény. Erre a statisztikai táblákhoz kapcsolt közleményében az MNB is utalt. Mint rámutatott, továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik. Darabszámban a visszaélések több mint 86, értékben pedig csaknem 88 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A visszaélések másik két – értékben pedig a legjelentősebb – típusa ehhez képest már elenyésző súlyú. A kibocsátói oldalon kimutatott kárnak csak 6,3 százalékát okozták az elveszett és ellopott kártyákhoz kapcsolódó visszaélések, a hamisított kártyák kategóriája 4,8 százalékot hasított ki a teljes tortából. Ami a határokon átnyúló tranzakciókat illeti, ott az okozott kár 13,3 százalékkal csökkent, 291,8 millió forint volt a kibocsátói oldalon, miközben a visszaélések száma majdnem az ötödével 15 200 fölé nőtt. A kárérték alapján a határon túli műveletek már a teljes torta 91,3 százalékát adták 2019 második negyedévében, szemben az egy évvel korábbi 86,9-del.

A visszaélések miatt leírt kárösszegnek – hasonlóan az elmúlt negyedévekben megszokotthoz – változatlanul viszonylag kis részét viselik a kártyabirtokosok. Az MNB adatai szerint a múlt év második negyedében 29,1 millió forintnyi kárt kellett az ügyfeleknek viselniük, ami nagyjából 9 százaléknyi szeletet képez. Ehhez képest a veszteség 37,3 százalékát az elfogadói, 53,6 százalékát pedig a kibocsátói oldalnak kellett viselnie.

Látványosan emelkedett az elmúlt években a Magyarországon kibocsátott üzleti bankkártyák száma. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végére meghaladta a 676 ezer darabot az itthoni kibocsátású céges plasztikok mennyisége, ami 13,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A stabilan két számjegyű bővülés jóval gyorsabb a piac egészében mértnél, hiszen a jegybank adatai szerint a június végén forgalomban lévő 9,47 millió bankkártya bő 4 százalékkal volt több a 2018 közepén regisztráltnál. Ennek megfelelően a céges kártyák részesedése is fokozatosan emelkedik a piacon: júniusban már az összes kibocsátott plasztik 7,1 százaléka céges volt, szemben a 2018-as

6,5 százalékkal.