Megkapta új irányait az energiagazdaság

Vonzó célokat és célszámokat határozott meg Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája, ezek elérése azonban az energiagazdaság jelentős és költséges átalakításával jár. A kormány által a napokban elfogadott dokumentum 2040-ig szóló kitekintéssel készült, de már a 2050-ös célok is formálódnak. A stratégia olyan deklarált célokkal született Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki ismertetése szerint, mint a tiszta, okos és megfizethető energiaszolgáltatások biztosítása, az energiabiztonság megerősítése, a szektor klímabaráttá alakítása és a területet érintő innovációk ösztönzése. Mindez például az energia előállítására lefordítva azt jelenti, hogy a termelés 2030-ra akár 90 százalékban is szén-dioxid-mentes lehet úgy, hogy a gyakorlatban az egymást kiegészítő nukleáris és megújuló – az utóbbi meghatározó részben szoláris – forráson alapulna. Vagyis a 90 százalékhoz nagyban hozzájárul a Mátrai Erőmű lignitblokkjainak leállítása, amelyek üzemideje 2023-ig, 2025-ig, illetve 2029-ig szól. Helyettük új, részben megújuló alapú egységek létesülnek. A 2040-re elérendő, tehát a stratégiának már csak a kitekintésében szereplő megújulóarány a tájékoztatón nem hangzott el, de fontos, hogy akkorra lejár a ma működő négy, együtt 2000 megawattnyi paksi atomerőműblokk üzemideje is, pótlásukra meg kell épülnie a két, együtt 2400 megawattnyi új blokknak.

A stratégia szerint 2030-ra az 1990-es mennyiséghez képest legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A stratégiában nem szereplő, de a kormány által megcélzott feladat Magyarország klímasemlegessé tétele 2050-re. Az ide vezető utat az év végére kell kidolgoznia az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak Tisz­ta fejlődés stratégia néven. Az előzetes becslések szerint az ehhez szükséges beruházások – ez a szám már korábban is elhangzott – 50 ezermilliárd forintba kerülnének. Bár ezek a ráfordítások nem pusztán kiadásként jelentkeznek, hiszen a projektek élénkíteni fogják a gazdaságot, a hatalmas összeg előteremtéséhez szükség lesz a klímaszennyező iparágakra és a magánszférára is a miniszter közlése szerint.

Az pedig, hogy a magyar gazdaság több mint 30 százalék körüli áramimport-függése 20 százalék alá essen, húsz év alatt valósulhat meg, azaz 2040-es elképzelés. Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a károsanyag-kibocsátás kapcsán az eseményen rámutatott a közlekedés zöldítésének szükségességére. E téren fontos az elektromobilitás népszerűsítése, a tömegközlekedés fejlesztése és a már bejelentett zöldbuszprogram megvalósítása.