Csökkenteni kell a gázimportfüggést
A hazai gázimport arányának csökkentése, a behozatal diverzifikálása és a stabil ellátás fenntartása szerepel Magyarország új energiastratégiájának fő gázpiaci céljai között. Bár az alapvetés szerint a hazai gázigény hosszú távon esik, a megmaradó behozatalt diverzifikálni kell, a piacot pedig élénkíteni, és a nagykereskedelmi árakat lejjebb kell kényszeríteni.
Az import csökkentésének egyik kulcsa a hazai gáztermelés növelése. Ezen a téren a dokumentum négy fő lehetőséggel kalkulál: az utóbbi időszak sikeres szénhidrogén-koncessziós pályázataival, a nem hagyományos gáz bányászatával, amely a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat szerint érdemben növelhető, a biogáztermelés növelésével, végül a hidrogénnek a földgázhoz való keverésével. Itt azonban fontos hozzátenni, hogy a nem hagyományos változat – a több éve folyó termelése ellenére is – egyelőre az áttörésen innen van Magyarországon. Fordulatot az hoz a stratégia szerint, ha az állam a zsebébe nyúl, vagyis a termelőnek minimumárazású átvételt kínál a gáz lakossági célú felhasználására.
A dokumentum a biogázt közepes támogatási igényű opcióként említi. Előállítása érdekében még a kötelező átvételi rendszert (KÁT) is bevezetné, amivel egyébként a zöldáramtermelés esetében már négy éve szakított. Egyelőre járatlan út a hidrogén hasznosítása is, erről a stratégia is nagy potenciálú, de nagy támogatást is igénylő, kísérleti szakaszban lévő megoldásként ír. Igaz, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a minap jelezte: októberre elkészül a hidrogénstratégia.
Az import a földgázigény lefaragása révén is csökkenhet: kevesebb gázt használunk majd fűtésre, ami azért is esélyes, mert a hazai lakásállomány kétharmada energetikailag amúgy is korszerűsítendő, a 2021-től hatályos szabályok pedig csak nullához közeli energiaigényű házak építését engedik. Persze, a végfogyasztókat majd ösztönözni, a szolgáltatókat pedig kötelezni kell az energiahatékonyságra, míg a távfűtésben a gáz egy része kiváltható „költséghatékony megújulókkal”, illetve hulladékégetésből származó hővel.
Az ipar gázigénye azonban várhatóan emelkedni fog a gazdasági növekedést követve. Ennek alapján a 2016-os felhasználást 0,5 milliárddal túllépve 2030-ban meghaladja a kétmilliárd köbmétert. A közlekedésen belül is nagyobb lesz az eddiginél a gáz szerepe a nehézgépjárművek meghajtásában, ahogyan 2030-ig az energiatermelésben is, de az utóbbi gázigénye ekkortól 2040-re már évi egymilliárd köbméter alá eshet.
A gázimportfüggés 2030-ra a mostani 80 százalékról 70 százalék közelébe csökkenhet, 2040-től pedig már 70 százalék alá, vagyis a stratégia a 2040-ig tartó tíz évre már nem ír elő látványos változást. Az import 2030-ra remélhetőleg 6,2 milliárd köbméteresre esik, a beszerzés pedig akkor nevezhető diverzifikáltnak, ha legalább négy független forrásból származik. Itt az anyag az oroszországi és a romániai eredetű gázt, valamint az LNG-t és a Nyugat-Európában kereskedettet sorolja fel. Ennek érdekében erősíteni kell a már meglévő régiós együttműködéseket, és folytatni az infrastruktúra-beruházásokat. Ám továbbra is fennáll az a sajátos helyzet, hogy csökkenő gázfelhasználás mellett növelni kell a gázszállító kapacitásokat, ezért a dokumentum figyelmeztet az összhang szükségességére. Fontos stratégiai cél, hogy az ukrán–magyar összekötő pont megmaradjon a kétirányú szállítás számára, de fel kell készülni, hogy esetleg csak dél felől érkezik majd orosz gáz.
Mivel a gázszállítási irányok és mennyiségek módosulásával változhat a gázrendszer kihasználtsága, a 10 százalékosnál kisebb kihasználtságú elosztóvezetékeket ki kell vezetni a közfinanszírozási rendszerből, alacsony karbonintenzitású fűtési megoldások felkínálásával. Célszerű lesz továbbá a fogyasztók ingyenes hálózati csatlakozását valós fogyasztáshoz kötni, pénzügyi következmények mellett, mert e csatlakoztatások az elosztók számára együtt milliárdos kiadásokkal járnak. A hazai igényekhez képest nagy belföldi gáztároló kapacitásokat regionális szinten érdemes hasznosítani, de ehhez erősíteni kell a szegmensben folyó versenyt. A stratégia gázpiaci fejezetéről a Világgazdaság kikérte a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) véleményét.
REKK-vélemény: a létesítendő vezetékekkel erősödhet az ország alkupozíciója
Az Energiastratégia a Nemzeti energia- és klímatervvel összhangban leszögezi, hogy a dekarbonizációs célok elérése érdekében csökkennie kell Magyarország gázfogyasztásának. Ez kiválóan illeszkedik ahhoz a korábbi stratégiákban is hangsúlyozott célhoz, hogy az ellátásbiztonság növelése érdekében csökkenteni kell az egyirányú orosz földgázimport-kitettségünket. Figyelemre méltó, hogy a gázkereslet mérséklésének nagy részét a lakossági gázkereslet jelentős csökkenésétől várjuk: a ma közel hárommilliárd köbméteres lakossági fogyasztás kétharmadát spórolnánk meg hosszabb távon az anyagban szereplő épületenergetikai korszerűsítéssel, valamint a földgáztüzelésről távhő- vagy hőszivattyú-alapú fűtésre való átállással. Pozitív az a szabályozói hozzáállás is, amely a szomszédos országokkal már most is rendkívül jól összekapcsolt magyarországi gázhálózat további vezetékrendszer-beruházásait csak piaci alapon (tehát a magyar fogyasztók által fizetett tarifában nem érvényesítve) támogatja. Az új vezetékekkel tovább erősödhet Magyarország alkupozíciója, és több alternatív gázforráshoz férhetne hozzá. További pozitív elem a magyar és a szomszédos gázpiacok összekapcsolásának szándéka, ugyanis a belső tarifák eltörlése révén kialakult nagyobb piacon több gázforrás érhető el, hatékonyabb kereskedelmet, nagyobb piaci likviditást biztosítva a kereskedőknek. Ugyanakkor a megvalósítás még sok tisztázandó kérdést vet fel, a piac-összekapcsolás Európában eddig csak a más területeken is szorosan együttműködő balti régióban sikerült. A stratégia véleményünk szerint fontos hiányzó eleme, hogy nem reflektál arra a kérdésre, várhatóan hogyan alakul a kapcsolat az új infrastruktúrának és piac-összekapcsolásnak köszönhetően egyre inkább versenyzői nagykereskedelmi piac és a szabályozott lakossági piac között: a nagykereskedelmi piacokon elért előnyök és a csökkenő gázkereslet hatása várhatóan hogyan hat a lakossági árakra (a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásán túl). Az energiastratégiában alternatívaként ötletszinten felbukkannak támogatandó innovatív új projektek (hidrogén szállítása, biogáz helyi hasznosítása), amelyek azonban inkább csak illusztrálni hivatottak a stratégia új technológiákra való nyitottságát. | VG
