Sárga lámpát kapott a felhatalmazási törvény

K. R. | Nem lett meg a szükséges négyötödös többségű felhatalmazás tegnap a parlamentben ahhoz, hogy a felhatalmazási törvényre vonatkozó javaslatot sürgősen, házszabálytól eltérve, kivételes eljárásban elfogadja az Országgyűlés: 137 képviselő szavazott igennel, 52 ellenzéki képviselő pedig nemmel. Azonban a jogszabályt sürgős tárgyalással már jövő kedden el tudja fogadni a Fidesz–KDNP-frakciószövetség, mert a kétharmados többség hozzájárult a sürgősségi napirendre vételhez.

A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje – mondta Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hétfőn az Országgyűlésben. Kiemelte, hogy a gazdasági intézkedések első feladata a gazdaság lassulásának mérséklése, ezeket újabbak követik majd, mert újabb intézkedések kellenek a gazdaság beindításához. „Az a legfontosabb, hogy megvédjük az emberek munkahelyét, és azok, akik elveszítik az állásukat, mielőbb újat találjanak” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy hasonló volt a helyzet 2010 után is, akkor sikerült megoldani a problémákat, és most is sikerülni fog. Orbán Viktor hangsúlyozta az együttműködés jelentőségét. Azt mondta, ez most olyan feladat, amelyet egyedül senki sem oldhat meg. „Mindenkinek felelőssége van, mindenkinek hozzá kell tennie a magáét.”

Az ellenzéki pártok, reagálva a miniszterelnök napirend előtti felszólalására, azt mondták, nem hajlandók határidő nélküli felhatalmazást adni a rendeleti kormányzásra, ezért azt kérték, hogy a törvénytervezetbe építsenek be egy 90 napos határidőt, és vezessék be az online szavazást, ahogy ez az Európai Parlamentben is történt. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor rávilágított arra, hogy digitálisan szavazni a magyar parlamentben a törvény értelmében nem lehet. Az alaptörvény szerint a kormány 15 napra tudja elrendelni a veszélyhelyzetet, amelyet ezt követően az Országgyűlés hosszabbíthat meg. A kabinet a koronavírus miatt március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet, amely a parlament döntése nélkül jövő héten lejár. A kialakult helyzet precedens a magyar jogban, a fő kérdés, hogy március 26-át követően, amikor kifut a most érvényes rendkívüli jogrend hatálya, milyen szabályozás biztosítja az átmenetet jövő keddig. Szakértők szerint, mivel a veszélyhelyzet adott, és csupán a kapcsolódó kormányrendelet veszíti el az érvényességét, a kabinet várhatóan újabb rendeletben hirdeti ki a rendkívüli jogrendet.

137 képviselő szavazott igennel,

52

pedig nemmel