Fontos zöldcél a sok lábon állás
Diverzifikált megújuló alapú energiatermelést céloz meg az új Nemzeti energiastratégia, az áram más-más technológiával történő, időben és mennyiségben egymástól eltérő előállításával, esetenként szabályozhatóságával ugyanis csökkennek a rendszerszabályozás kockázatai és költségei.
A villamos energia előállításán belül a dokumentum fő lehetőségként a napenergia hasznosítását kezeli. Megfogalmazói szerint ennek az energiaforrásnak kedveznek leginkább az ország természeti adottságai, és e technológia költségei csökkenhetnek legjobban a következő években. A kedvező természeti adottságokat egy 2017-es tanulmány számításaival is alátámasztja: eszerint az országban 158 gigawattnyi ilyen teljesítmény építhető be. Összehasonlításképpen: a paksi atomerőmű „csak” két gigawattos, igaz, folyamatosan termel, szemben az átlagosan 16 százalékban sem kihasznált naperőművekkel. A stratégia is rámutat, hogy a telepíthető szolárkapacitások nagyságát behatárolja a villamosenergia-hálózatnak az a képessége, hogy mennyi ilyen, nem folyamatosan termelődő áramot tud befogadni. Az is gond, hogy a naperőművek nem feltétlenül akkor juttatják az áramot a piacra, amikor szükség van rá. Ezekre az aggályokra a dokumentum egyelőre csak lehetőségekben: a technológia fejlődésében, a nagyobb fotovoltaikus lefedettségű országok tapasztalatainak átvételében és az áramtárolók használatában látja a választ. Kiemeli, hogy regionálisan kiegyensúlyozott megújulóportfólió alakulhat ki azzal, ha sok magyarországi naperőmű létesül a számottevő mennyiségű lengyelországi, romániai és balkáni szél- és vízerőmű mellé. Ám ehhez hozzá kell tenni, hogy a kiegyensúlyozottság is csak lehetőség, két véglet is bekövetkezhet: megeshet, hogy a régióban egyszerre van éppen sötét, szélcsend és szárazság, vagy verőfény, erős szél és vízbőség. Mindezek tetejébe a régiós szintű kiegyensúlyozottság nem feltétlenül azonos a nemzeti szintű optimális állapottal.
A vízerőművek kapcsán a meglévő kapacitások fenntartása és kismértékű bővítése mellett érvel a stratégia. Az ország két legfontosabb ilyen létesítménye a tiszalöki és a kiskörei, de ad áramot az ikervári erőmű és a békésszentandrási duzzasztó is. Csak a meglévő erőművek korszerűsítésével, esetleges bővítésével akár további száz megawatt vízerőmű-kapacitás létesíthető.
A diverzifikált portfólió része a szélenergia is. Itt a stratégia a hátrányokra mutat rá, azaz az ország közepes adottságaira, a szabályozhatóság terén a magasabb tartalékkapacitás-költségekre és a szélerőművek alacsony, 21-26 százalékos kihasználtságára. Ám emlékezetes, hogy még kényelmesen szabályozhatók lettek volna annak a 410 megawattra kiírt tendernek a győztes projektjei, amelyet 2010-ben visszavontak. A stratégia azért sem számol új szélerőművek építésével, mert a klímaváltozás miatt nem jelezhető előre, hogy hosszú távon hogyan módosulnak majd a magas légköri szélmozgások.
A fűtés jól zöldíthető tovább a biomassza hatékony használatával a fűtőberendezésekben és a környezeti hővel működő szivattyúkkal. A biomassza gazdaságos előállítása mellett fontos az energetikai faültetvények telepítésének ösztönzése is. Ezen energiahordozó rendelkezésre állása azért is kritikus kérdés, mert ez adja az országban a megújuló alapú energia felhasználásának mintegy 80 százalékát. Több hő termelhető a kommunális hulladék biológiailag lebomló részéből is, a legjelentősebb biogáz-potenciál pedig a mezőgazdasági alapanyagokban rejlik. A fűtésbe és a fűtési célú meleg víz előállításába a napkollektorok is jobban besegíthetnek, ahogyan a geotermikus technológia hazai fejlődése is ígéretes, ez utóbbi főként a távfűtésben. Ám a geotermális kutak fúrásának pénzügyi kockázata magas a többi megújuló energia hasznosításáéhoz képest.
A stratégia szerint a közlekedési szektorban – a bioüzemanyagok növekvő felhasználásán túl – a megújulóáram-alapú elektromobilitás és a biogázalapú közlekedés is nagyobb szerepet kaphat a megújuló energia felhasználásának hazai terveiben.
A Világgazdaság kérésére az energiastratégia megújulókkal foglalkozó fejezetét a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője, Szabó László értékelte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.