Üzembe állt még hat atomblokk

A világon összesen 449 atomreaktor működött a múlt év végén az OECD-hez tartozó Nukleáris Energia Ügynökség (Nuclear Energy Agency, NEA) 2019-es összefoglalója szerint. Ebből 343 blokk a Magyarországgal együtt 33 tagot számláló NEA valamely országában üzemelt. Együttes, 320 gigawattnyi áramtermelő kapacitásuk az érintett globális kapacitás 80 százalékát fedte le. Az év során világszerte hat atomblokkot állítottak üzembe, ebből négyet NEA-országokban (Oroszországban és Dél-Koreában), kettőt pedig Kínában. Új építkezések Kínában, Iránban, Oroszországban és az Egyesült Királyságban indultak. Oroszország aktivitását jelzi, hogy az országban öt atomblokk és két kisebb, moduláris reaktor épül, a múlt év végén pedig rákapcsolták a villamosenergia-hálózatra a Lomonoszov Akadémikus nevű úszó atomerőművet, amely a tervek szerint ebben az évben már hőt is termel.

Magyarországot többek között 2019 kiemelt atomipari eseményei között említi a jelentés. Ismerteti például, hogy júniusban megkezdődtek az előkészületek a két 1200 megawattos reaktor építésére, egy másik helyen pedig arról számol be, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2030-ig meghosszabbította a paksi atomerőműben használt kiégett kazetták paksi átmeneti tárolójának a működési engedélyét. Kitért arra is, hogy a majdani mélygeológiai tároló helyének kiválasztása érdekében három újabb kutatófúrást végezmtek, és folytatódtak a vízföldtani, a környezetvédelmi és a szeizmikus vizsgálatok. E tároló a nagy radioaktivitású hulladékok végső elhelyezésére a mecseki Boda település térségében épülne. A magyarországi események között szerepel a NEA azon tanulmányának tavaly januári, budapesti ismertetése is, amely a dekarbonizáció kapcsán mutatta be, hogy milyen költségek merülnek fel egy villamosenergia-rendszerben akkor, ha az áramtermelésben magas a nukleáris és a megújuló forrásból származó energia súlya. Bekerült az összefoglalóba a Központi Fizikai Kutatóintézet budapesti kutatóreaktorában már elvégzett, illetve még tervezett olyan munka, amely a reaktorok hűtési rendszerének tesztjét és az újabb reaktorok tervezését segíti egy többéves nemzetközi projekt részeként.

A romló piaci körülmények (és egyes lelőhelyek kimerülése) miatt az utóbbi években lassult a nukleáris üzemanyagok előállításához szükséges uránium bányászata. A NEA közlése szerint jövőre újabb bányabezárások várhatók, sőt, a világ legnagyobb urániumtermelője, Kazahsztán is visszafogta az idei és a 2021-es tervét. Tavaly a NEA nyolc tagországában bányásztak urániumot, ezen belül Ausztrália, Kanada és Oroszország adta a globális kibocsátás mintegy 30 százalékát. Az érc kereskedelmi célú feldolgozása nagyobb mennyiségben Kanadában, Franciaországban és Oroszországban folyt a NEA-n belül. A franciaországi kapacitások bővültek, és Kína is jelezte, hogy a korábbinál több urániumot akar átalakítani két ilyen profilú üzemében.

A múlt év végén világszerte 178 reaktor tartósan nem üzemelt, voltak közöttük kereskedelmi és kutatási célúak is, és a 90 százalékuk valamely NEA-tagországé volt. Még több ilyen létesítmény éri el üzemideje végét a következő tíz évben vagy utána, közeledik a leszerelésük időpontja.