Tudományos tanács az ártalomcsökkentés ellen

Néhány héten belül megalakulhat az ártalomcsökkentéssel foglalkozó magyarországi tudományos társaság, amely a dohányzást kiváltó lehetőségekkel, valamint a megfelelően szabályozott és biztonságosabb nikotintermékek megismerésével foglalkozik. A hazai egészségügyben ugyanis nem értenek kellően a dohányosok ártalomcsökkentésére fókuszáló termékekhez, holott a betegek az orvosoktól várnak választ a dohányzásról való leszokásban is – mondta a Világgazdaságnak Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, kardiológus és belgyógyász.

A szakember szerint a dohányosok egy része annyira nikotinfüggő, hogy akkor is cigarettázni fog, ha például a szívinfarktusa lesz, vagy megállapítják, hogy tüdőrákos. Ám azoknak, akik leszoknának a dohányzásról, de nem tudnak, megoldás lehet az a fajta ártalomcsökkentés, amelyről néhány hete a Globális Nikotinfórumon is szó volt.

Ma világszerte 1,1 milliárdan dohányoznak, közülük már több millióan váltottak a cigarettáról biztonságosabb és megfelelően szabályozott nikotintermékre. „Az alternatív dohánytermék nem arra való, hogy rászokjanak, hanem hogy a függő a cigarettát egy kevésbé káros termékre cserélje” – hangsúlyozta Toldy-Schedel Emil. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányelve szerint a hazai dohányzók arányának ötévente mintegy 5 százalékkal kell csökkennie, megközelítve a nyugat- és az észak-európai mutatókat.

Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik, ez az Euro­barometer 2017-es adatai szerint megfelel a 26 százalékos uniós átlagnak. Ám jelentős a különbség a két szélső érték: a svédországi 7 és a görögországi 37 százalék között.

Hiába függést okozó és ártalmas a dohányzás, teljesen nem szüntethető meg. Igaz, a dohányosok száma adóemeléssel mérsékelhető, a befolyt adó pedig az egészségügyre is fordítható, sőt, a dohányosok támogathatók is a leszokásban, de e programok nincsenek standardizálva – magyarázta a szakorvos. Az Egészségügyi Világszervezet ugyan ajánl projekteket, amelyeket egyes függőségi csoportok vagy orvosszövetségek is támogatnak, de a sikerességük eltérő. E programok nem is lesznek kellően eredményesek a belgyógyász szerint megfelelő finanszírozás nélkül. Például a nikotintapasz és a rágógumi sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázata arányosan nő az elszívott cigaretták számával és a dohányzás időtartamával. Magyarországon a tüdőrákban elhunytak száma a legmagasabb az Európai Unióban, 2016-ban 100 ezer lakosra vetítve több mint 90 halálok tüdődaganathoz volt köthető.