Máris megfúrták Magyarország és Szerbia új kőolajvezetékét: nem várt helyről érkezett támadás, de pillanatok alatt leverték
Már falba ütközött a Magyarország és Szerbia közötti új kőolajvezeték építése, miután a projekt kivitelezésére kiírt tender ellen jogi támadás érkezett. Alig két nappal a megállapodás után érkezett a panasz, miszerint egy pályázó cég azt állította, hogy a kiírás feltételei kizárják a külföldi szereplőket. A szerb hatóságok azonban gyorsan döntöttek, elutasították a panaszt, és ezzel zöldutat adtak a beruházás folytatásának.
A szerb állami olajipari vállalat, a Transnafta által kiírt tender körül alakult ki a vita, miután a Milenijum Team nevű cég jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A vállalat azt kifogásolta, hogy a pályázati feltételek gyakorlatilag kizárják a külföldi szereplőket, mivel előírják: a jelentkezőknek olyan projekttel kell rendelkezniük, amelyhez a szerb belügyminisztérium (MUP) jóváhagyása is megszületett – írja a szerb Forbes.
A panaszos szerint ez a feltétel diszkriminatív, hiszen a külföldön megvalósított projektek esetében értelemszerűen nem létezik szerb hatósági engedély, így az ilyen referenciák nem felelhetnek meg az előírásnak.
A cég álláspontja szerint ez a gyakorlatban leszűkíti a versenyt, és kizárja a nemzetközi szereplőket egy több országot érintő, stratégiai beruházásból.
A Transnafta ezzel szemben azzal érvelt, hogy nem a földrajzi eredet, hanem a szabályozási megfelelés a döntő. A vállalat szerint a kőolajvezeték építése nem pusztán mérnöki feladat, hanem összetett jogi és biztonsági eljárásokhoz kötött projekt, amelynél elengedhetetlen a szerb szabályozási környezetben szerzett tapasztalat. A MUP-jóváhagyással rendelkező referencia szerintük azt bizonyítja, hogy a kivitelező képes megfelelni a helyi biztonsági és engedélyezési követelményeknek.
A vitában végül a szerb köztársasági közbeszerzési jogorvoslati bizottság hozott döntést, amely elutasította a Milenijum Team kifogását. A testület indoklása szerint a projekt komplexitása és a vonatkozó jogszabályok indokolttá teszik az ilyen típusú követelményeket, így azok nem sértik a közbeszerzési törvényt.
A döntéssel gyakorlatilag elhárult az egyik legfontosabb akadály a tender folytatása elől,
így a Magyarországot és Szerbiát összekötő új kőolajvezeték kivitelezése ismét sínre kerülhet. A projekt felgyorsítása különösen fontos mindkét ország számára, mivel az új vezeték kulcsszerepet játszhat az ellátás diverzifikálásában és az energiaimport biztonságának erősítésében.
Az új kőolajvezeték a szerbiai Magyarkanizsától Újvidékig fog húzódni
Februárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer arról számolt be, hogy Magyarország és Szerbia még jobban felgyorsítja a két ország közötti kőolajvezeték építésének előkészítő munkálatait. Akkor azt nyilatkozta, hogy „az új szállítási útvonal nagyban fogja javítani országaink olajellátásának biztonságát”. Arra is kitért, hogy amint a Mol véglegesíti a szerb olajvállalat megvásárlásáról szóló szerződést, három szárazföld által körülvett ország – Szlovákia, Magyarország és Szerbia – olajpiacai összehangoltan fognak működni. „S akkor még ellenállóbbak leszünk az ukrán típusú politikai zsarolásokkal szemben. A Molnak természetesen minden lehetséges támogatást megadunk ehhez” – tette hozzá Szijjártó Péter.
A szóban forgó tendert még január elején írták ki. Ahogy azt a pályázati dokumentációban kifejtették, a kőolajvezeték az importútvonalak diverzifikálása és a hazai piac biztonságosabb ellátása érdekében épül, mivel jelenleg az egyetlen útvonal, amelyen keresztül Szerbia kőolajat importál, a Janafon (Adria-kőolajvezeték) keresztül vezet, amely jelenleg nem üzemel. A kőolajvezeték Szerbián áthaladó szakasza 113 kilométer hosszú, maximális kapacitása pedig évi 5,5 millió tonna kőolaj. A vezeték útvonala Magyarkanizsától (Kanjiza) Zenta (Senta), Ada, Óbecse (Becej) és Zsablya (Zabalj) érintésével haladna Újvidékig (Novi Sad).
