Az európai lakossági végfelhasználói áramárak 9 százalékkal, a gázárak pedig 4 százalékkal voltak alacsonyabbak 2020 június 1-jén, mint egy évvel korábban a VaasaETT felmérése szerint. Az elemzés 32 európai ország illetékes hatóságainak adatszolgáltatása alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria közreműködésével készült.
A villamos energia a lakosság számára Kijevben volt a legolcsóbb (a havonkénti összefoglaló az adott országok fővárosaira összpontosít), míg Berlinben és Koppenhágában a legdrágább. Az áramtarifa jellemzően a kelet-közép-európai térségben alacsonyabb – Kijevet Belgrád, Podgorica és Budapest követi –, de a prágai és a varsói ár nemcsak a kilowattóránkénti 18,11 eurócentes uniós, hanem a 17,31 eurócentes európai átlagnál is magasabb volt. A budapestiek átlagosan 10,76 eurócentet fizettek egységenként.
Vásárláóerő-paritáson (PPS) számolva az áram Helsinkiben, Bernben Amszterdamban és Stockholmban volt a legolcsóbb, a legdrágább pedig Varsóban, Prágában és Berlinben. Ebben az összevetésben térségünk tarifái viszonylag magasak, a legtöbb meghaladja a 20,02 centes európai átlagot is. A budapesti nem: 17,81 cent volt, vagyis a tizedik legalacsonyabb. A jókora európai árkülönbségek fő oka az eltérő nagyságú adóteher. Az uniós áramtarifán belül ugyanis a termék ára átlagosan csak 39 százalékot tesz ki (Budapesten 35 százalékot), a rendszerhasználati díj 30 százalékot (Budapesten 44 százalékot), az energiaadó és az áfa pedig 15-15 százalékot (Budapesten – Magyarországon – a lakosság nem fizet energiaadót, az áfa pedig 21 százalékos). Erősen kilóg a sorból Koppenhága, ahol a termékár csak 14 százalékot képvisel, viszont az energiaadó és az áfa együtt 65 százalékot, vagyis az uniós átlag mintegy háromszorosát. Az energiaátmenet, azaz a fosszilis és nukleáris alapú energiatermelésről a megújulókra való áttérés költségei miatt a berlini tarifában is nagyon magas, 36 százalékos az adók súlya. Érdekesség, hogy az amszterdami lakosság ez év január 1-jétől az energiaadó helyett a magasabb adójóváírást fizeti, ám ebből visszatérítést kap, ha adókedvezményre jogosult. A szabályozás arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy a gáz és az egyéb fűtési megoldások helyett villamos energiát használjanak. A lakossági végfelhasználói gázárakat 28 európai fővárosban vetette össze az elemzés. Június 1-jén a stockholmi tarifa volt a legmagasabb, majdnem kétszer akkora, mint a második legnagyobb értékű berni. Ezt az elemzés a svéd gázpiac elszigetelt voltával magyarázza: az ország gázrendszere mindössze 95 ezer háztartást szolgál ki, ebből 61 ezret a fővárosban. A stockholmi gáz hétszer olyan drága, mint a budapesti – amely az EU-n belül a legolcsóbb volt –, és 22-szer olyan drága, mint a kijevi. A budapesti kilowattóránkénti ár 2,94 eurócent volt június 1-jén, míg az uniós átlag 6,39, az európai pedig 6,22 eurócent.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásaként az elmúlt hónapokban gyengült az európai gázkereslet, ennek következtében a brüsszeli lakossági gáztarifák 6, az athéniak és a kijeviek 5-5, a párizsiak 3, a szófiaiak 2, a luxembourgiak, a rómaiak, a bécsiek és a londoniak pedig 1 százalékkal estek. Vásárlóerő-paritáson a brüsszeli, 3,51 eurócentes lakossági végfelhasználói gázár volt a legalacsonyabb. Az uniós átlag 7,05 eurócentet tett ki, a budapesti 4,88 eurócentet, az utóbbi az ötödik legkedvezőbb volt. Az elemzés kitér arra, hogy Belgium 2030-ig fokozatosan szakít az 1966 óta vásárolt hollandiai gáz importjával, és a nagyobb fűtőértékű katari és orosz gázra vált.
A földgáz ára átlagosan 42 százalékot tesz ki az uniós lakossági tarifán belül, míg Budapesten 53 százalékot. A rendszerhasználatra az EU-ban 30, Budapesten 26 százalék jut. Az uniós energiaadó aránya 12, az áfáé 17 százalék, ugyanezek budapesti súlya nulla, illetve 21 százalék.
A hazai pénztárca a középmezőnyben
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által modellezett budapesti, kétkeresős háztartásban
a villamosenergia- és földgázfogyasztás költségei a jövedelem 3,3 százalékát tették ki júniusban, ezzel pontosan a középső helyen állunk az összehasonított 25 főváros listáján.
A legrosszabb helyre Szófia került 6,5 százalékkal, a legjobbra pedig Luxembourg 1,1 százalékkal. | VG
