Özönlik az önkormányzatok pénze ebbe az állampapírba – berobbant az új szabályozás

Már több mint 300 milliárd forint érkezett a decentralizált önkormányzati számlavezetés első körében érintett önkormányzatok Magyar Államkincstárnál nyitott bankszámláira. Az összegből az önkormányzatok döntése szerint közel 35 milliárd forintot már az indulás napján befektettek a kizárólag a Magyar Államkincstárban elérhető, kedvező hozamú Önkormányzati Magyar Államkötvénybe (ÖMÁK) – írta csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A szaktárca közleménye szerint az új szabályozás egyszerre szolgálja a helyi önkormányzatok és az állam egészének érdekeit, miközben nem csorbítja az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, gazdálkodási lehetőségeit. Az állam egészének gazdálkodásáért felelős kormányzat így pontosabb képet kaphat a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, és szükség esetén – költségvetési felügyelő vagy költségvetési biztos útján – közreműködhet az adott önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésében, helyreállításában.

Az új szabályozásba első ütemben 49 önkormányzatot és azok 685 költségvetési szervét vonták be. Az érintett megyei jogú városok, valamint a fővárosi és kerületi önkormányzatok négy kereskedelmi banknál (OTP, Raiffeisen, MBH, K&H) vezetik főszámláikat, ahonnan a kincstárhoz az indulás napján több mint ezer átutalás érkezett. A szabályok szerint az önkormányzatok és költségvetési szerveik mostantól a két évvel korábbi költségvetésük éves kiadási főösszegének legfeljebb 5 százalékát tarthatják valamely belföldi hitelintézetnél, míg az ezen felüli összeget a számlavezető bank naponta, automatikusan az önkormányzat és intézményei kincstári számlájára utalja.

A helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, és napi pénzügyi műveleteiket – például utalásokat, hitelfelvételeket – változatlanul végezhetik. Ugyanakkor a számlaegyenlegek nagyobb része a Magyar Államkincstárhoz kerül, összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen, ezáltal optimalizálva az állam finanszírozását. A korábbi statisztikák szerint a bankoknál maradó rész továbbra is fedezi az önkormányzatok napi likviditási szükségleteit.

Ez a decentralizált önkormányzati számlavezetés célja

A decentralizált számlavezetés mind banki, mind kincstári oldalon díj- és jutalékmentes, így az új modell költséghatékony módon biztosítja az önkormányzatok gazdálkodását és pénzforgalmuk lebonyolítását. Az önkormányzatok teljes szabadsággal rendelkeznek pénzeszközeik felett, miközben a központi költségvetés számára is előnyös az elektronikusan működő, többletadminisztrációt nem igénylő rendszer.

A szolgáltatás első napján indított utalások mellett a pilot éles üzemben már korábban is érkeztek átutalások a bankoktól. Az önkormányzatok a beérkező forrásokat befektették, és jegybanki alapkamattal megegyező havi kamatozású Önkormányzati Magyar Államkötvényt (ÖMÁK) vásároltak, amelyek értéke jelenleg megközelíti a 35 milliárd forintot. Az ÖMÁK 10 ezer forintos alapcímletű, dematerializált értékpapír, amelynek aktuális kamata 6,5 százalék. Előnye, hogy egyszerre ötvözi a rugalmasságot és a kedvező hozamot: az önkormányzat bármikor megveheti vagy eladhatja, a befektetett összeg pedig a felhalmozott kamattal együtt bármikor könnyen hozzáférhető. A Magyar Államkincstáron keresztüli vásárlás ráadásul jóval előnyösebb, hiszen ha ugyanezt bankon keresztül tennék meg, magasabb kezelési költségekkel és alacsonyabb kamattal jutnának hozzá az állampapírhoz.

Az NGM közleménye hangsúlyozta, hogy az új szabályozás érintetti köre fokozatosan bővül: 2027. január 1-jétől a városi önkormányzatok, végül 2028. január 1-jétől már az összes települési önkormányzat bekerül az új modellbe.