késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Meglepő helyen robbanthat az orosz vagyon: az eurót féltik tőle, Brüsszel amerikai és japán segítséget kér
Az Európai Unió vezetőinek koppenhágai csúcstalálkozóján nem sikerült megállapodni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, mert a tagállamok egy részét, elsősorban a pénzt kezelő Belgiumot és az Európai Központi Bankot (EKB) még mindig nem győzték meg a terv jogszerűségéről. A vita folytatódik, és meg akarják nyerni mellé az Egyesült Államokat és Japánt is.
Az Európai Bizottság legújabb terve szerint 140 milliárd eurós hitelt nyújtanának Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből; Brüsszel szerint ez ravasz megoldás, mert nem kell elkobozni a belgiumi Euroclearnál lévő eszközöket, amivel nemzetközi jogot sértenének.
Nem sikerült azonban mindenkit meggyőzni, különösen Bart De Wever belga miniszterelnök óvatos, mivel
az országa viselné a legnagyobb terhet, ha Oroszország jogi lépéseket tenne ebben az esetben, ami biztosra vehető.
Aggódhatnának azonban a moszkvai retorzió miatt az Oroszországban maradt nyugati cégek is, mert az újonnan elfogadott orosz privatizációs mechanizmus keretében államosíthatják és gyorsan eladhatják az országban ragadt eszközeiket, válaszul az európai lépésekre. Orosz források szerint 288 milliárd dollár körüli összeg forog kockán – nagyjából annyi, mint az Európában befagyasztott orosz vagyon értéke.
Novemberben dönthetnek a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról
A vita folytatódik az EU-n belül a kérdésről, António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a döntés a következő, novemberi csúcstalálkozón születhet meg.
Addig azonban a Politico tudósítása szerint a legfejlettebb ipari államok, a G7 három uniós tagja, Németország, Franciaország és Olaszország az Egyesült Államokat és Japánt próbálja meggyőzni, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Az EKB ugyanis attól tart, hogy az orosz vagyon felhasználása alááshatja az euró globális hitelességét – de ez az aggodalom eloszlatható, ha olyan nagyhatalmak is hasonló lépéseket tesznek, mint Washington és Tokió.
A G7 pénzügyminisztereinek szerdai virtuális ülésén
az uniós trió megpróbálta meggyőzni a többieket az egységes fellépésről,
ez azonban végül nem került be a záróközleménybe. Abban csak annyi szerepelt, hogy vizsgálják az orosz eszközök felhasználásának lehetőségét.
A Reuters tudósítása szerint azt viszont megerősítették a pénzügyminiszterek, hogy közös lépéseket tesznek annak érdekében, hogy fokozzák a nyomást az orosz olaj vásárlóira. Nem nevezték meg azonban Indiát és Kínát a közleményben.
Donald Trump amerikai elnök felszólította az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy vessenek ki vámokat a kínai importra az orosz olaj vásárlása miatt, bár ő maga emiatt csak Indiát bünteti 50 százalékos tarifákkal.
Mit fog csinálni Donald Trump?
Az amerikai elnök az EU-ra is nyomást gyakorol annak érdekében, hogy Brüsszel használja fel az orosz jegybank befagyasztott eszközeit, de arról eddig nem beszélt, hogy ő megteszi-e ugyanazt azzal a mintegy hétmilliárd dollárral, ami az Egyesült Államokban található.
Japán is óvatosan áll ahhoz, hogy saját befagyasztott orosz eszközeit felhasználva kártérítési hitelt nyújtson Ukrajnának. Annyit tudni a Reuters egy korábbi összesítéséből, hogy az orosz jegybank 36 milliárd dollárnyi értéket tartott japán jenben.
Ugyanakkor várható, hogy Japán követni fogja Washington példáját, csak az „nem világos, hogy az amerikaiak mit fognak tenni” – mondta névtelenséget kérő tisztviselő a pénzügyminiszterek találkozója után.
A britek és a kanadaiak készek lépni
A G7 következő pénzügyminiszteri egyeztetése október 15-én lesz Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlése alkalmából. A csoport tagjai közül az Egyesült Királyság már jelezte szeptemberben, hogy fontolgatja a több milliárd font értékű szankcionált orosz vagyon felhasználását hitel nyújtására Kijevnek, és
Kanada is „nagyon egyetért” az EU kezdeményezésével.
Az EKB viszont egy keddi virtuális pénzügyminiszter-helyettesi találkozón ismét felszólította az Európai Bizottságot, hogy bizonyítsa a terv jogszerűségét.
A bizottság bízik abban, hogy az EU-országok által a 140 milliárd eurós hitelre nyújtott nemzeti garanciák elegendők lesznek a jogi aggályok eloszlatásához. Így a pénzt azonnal visszafizetnék Moszkvának, ha a Kreml befejezné Ukrajna elleni háborúját, és kártérítést fizetne Kijevnek.
Brüsszel a szövetségesek megnyugtatása érdekében azt is tervezi, hogy 45 milliárd eurót félretesz az orosz pénzből, hogy visszafizesse a G7-ek által Ukrajnának nyújtott korábbi hitelt, amelyről 2023-ban megállapodtak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.