Volt egy hirtelen rázós eset, idézi fel a bankfelügyelet távozó vezetője, de az MNB megoldotta

A megbízatása alatt történtekről és a magyar pénzügyi rendszer helyzetéről adott interjút a Magyar Nemzeti Bank (MNB) távozó pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke, Kandrács Csaba.

Az Indexnek nyilatkozó egykori jegybankár elmondta, hogy jelenleg a féléves lehűlési időszakot tölti, miután a több mint 1100 intézmény felügyeletének ellátása után a jogszabályok értelmében erre szüksége van, így jövőbeli terveiről sem tudott konkrétumokat mondani, azon kívül, hogy több időt szeretne eltölteni a családjával.

Válságok sorában állt helyt a magyar pénzügyi rendszer az elmúlt években

Hatéves alelnöki megbízásának történései kapcsán elmondta: nagy segítséget jelentett az, hogy alelnöki kinevezése előtt három évig már a felügyeleti területen dolgozott ügyvezető igazgatóként, ám 

Az orosz–ukrán háború után végelszámolás alá került Sberbank esete kapcsán kiemelte, hogy a hazai Sberbank nem a saját problémái, hanem az anyavállalat nehézségei miatt került súlyos helyzetbe, de alelnöki megbízása kezdetén, a Covid alatt olyan alapvető dolgok biztosítására is figyelni kellett, mint hogy országosan működjenek az ATM-ek.

Szintén Kandrács Csaba megbízása alatt érkezett az energiaválság, a háború vagy épp az inflációs sokk. Azonban míg az amerikai kamatemelések miatt több bank is bedőlt a tengerentúlon, addig Magyarországon a jóval nagyobb mértékű kamatemelés sem okozott ilyen gondot. A távozó alelnök szerint megbízatása alatt a hazai pénzügyi szektor tovább erősödött, ideértve a bankokat, a biztosítókat, a pénztárakat vagy épp a tőkepiacot is, így ma minden szektor stabilabb, egészségesebb állapotban van, mint volt 2019-ben.

Kiemelkedő szakmai csapat jött létre a felügyeletnél

Kandrács Csaba beszélt arról is, hogy miután 2013-ban a felügyelet beolvadt az MNB-be, egy ütőképes szakmai csapat alakult ki, így a jegybanki felügyelőkre az intézmények már nemcsak ellenőrként, de partnerként is tekintenek. 

Emellett számos innováció is indult az MNB-nél, így a zöldpénzügyek területén nemcsak a közép-európai régiót előzte meg az MNB, de sok más nemzetközi szereplőt is. Ennek eredményeként külföldről is érkeznek a jegybankhoz tanulni, az MNB-t például az osztrák jegybank egyik vezetője is méltatta a zöldpénzügyek terén.

A magyar jegybank így a nemzetközi térben is láthatóvá vált, Kandrács Csaba pedig elsőként került be az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) irányítótestületébe. Ezen hatfős testület tagjairól a felügyeleti vezetők maguk döntenek egymás között, nem a tagállamok jelölik ki őket. A távozó alelnök arra is büszke, hogy az elmúlt tíz évben nem volt olyan nemzetközi vagy egyéb válság, ami kikezdte volna a hazai pénzügyi rendszert.

A Sberbank esetében is mindenki visszakapta a pénzét

Arra a kérdésre, hogy ehhez mikor kerültünk legközelebb, Kandrács Csaba a Sberbank esetét jelezte, de ott is sikerült elérni, hogy az ügy végfelszámolással, és ne felszámolással érjen véget, aminek köszönhetően egy éven belül mindenki visszakapta a pénzét, ami a bizalomra is jótékony hatással volt.

A jegybanki alapítványok és a bizalom közötti kapcsolatot firtató kérdésre a távozó alelnök hangsúlyozta, hogy az MNB és az alapítványok működésüket tekintve egymástól teljesen független szervezetek, miközben a felügyeletnek nem volt lehetősége vizsgálni az alapítványok működését.

Kandrács Csaba kérdésre válaszolva cáfolta, hogy akár Matolcsy György egykori jegybankelnök, akár a politika beleszólt volna szakmai munkájába. Beszélt arról is, hogy a felügyelőkre gyakran mondják, hogy ők azok, akik a buliban elveszik a puncsot. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a jó felügyelő nem este kilenckor teszi ezt, amikor még csak beindul a hangulat, és nem is hajnali háromkor, amikor már mindegy. Hanem pont akkor, amikor még megmarad a jókedv, de elkerülhető a baj.

A következetesség kulcsfontosságú

A piaci szereplőkkel kapcsolatos kommunikáció terén a következetesség és az egyenlő mérce fontosságát emelte ki, ami a jogszabályi rendre épül. Ugyanis ha nincs kivételezés, mindenki elfogadja a felügyelet döntéseit, akkor is, ha azzal egyébként nem ért egyet. Fontos emellett, hogy el kell kerülni azokat a helyzeteket, amikor összemosódhatnak a szakmai és személyes kapcsolatok.

Kandrács Csaba beszélt arról is, hogy 

így büszkeségének adott hangot például a Növekedési Hitelprogram (NHP), az önfinanszírozási program, az aranyvásárlás vagy a zöldkezdeményezések alakításában való részvételével kapcsolatban. A jegybank lépései ahhoz is hozzájárultak, hogy a 2010-es évek sikereiből sok mindent meg lehetett őrizni a válságos 2020-as években is.

Ezeket a sikereket nem írhatja felül az sem, hogy az utolsó időszakát hogyan kezelte Matolcsy György volt jegybabnkelnök, vagy épp az alapítványok ügye, ahol meg kell várni a nyomozás fejleményeit.

A digitalizáció óriási változásokat hoz

Kandrács Csaba jelenleg nem lát rendszerszintű veszélyt a magyarországi pénzügyi rendszerben, sőt a szektor minden mutató alapján jobb állapotban van, mint volt 2019-ben. Azonban a digitális átállás nagy kihívás, ami veszélyt is hordozhat magával. 

A digitalizáció terjedése természetesen új szereplők megjelenésével is járt, mint a Wise vagy a Revolut, melyek ma már Magyarországon is fontos szerepet töltenek be. Ezzel kapcsolatban Kandrács Csaba a Revolut kiemelkedő magyarországi ügyfélszerző képességét említette, de beszélt arról is, hogy a startupnak nincs hazai banki licence és fióktelepe sem, és az ügyfelek főként másodlagos számlaként használják. Ez azonban akár hamarosan változhat is.

Azonban a távozó jegybankár is tisztában van az előre nem látható kockázatokkal, ezért azt tanácsolja utódjának, hogy aludjon sokat, amíg tud, és készüljön fel mindenre.