Több százmilliárdnyi adóbevétel esett ki

A GDP-arányos hiány idén 3,9 százalék lehet, jövőre pedig 3,3 százalékra mérséklődhet a deficit – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, a kormány újraszámolja a hiánypályát, mivel a járványhelyzet bevezetése rendkívüli kiadásokat okozott, és a gazdaság újraindítása kapcsán is felmerülnek költségek. A 2020-as költségvetésben szereplő 1 százalékos hiánycélt már áprilisban 3,8 százalékra emelte a kormány, és a kieső bevételek és a váratlan költségek miatt tovább nőhet. A pénzügyi tárca vezetője tegnap bejelentette, hogy 60 milliárd forintnyi hitelt vett fel Magyarország az Európa Tanács Fejlesztési Banktól, amelyet a járvány elleni védekezésre költhet a kormány. Varga Mihály hozzátette: a vírus elleni harc költségei elérték a 600 milliárd forintot. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a kormány által várt, szűk 4 százalékos deficit elérhető, az elmúlt évekhez hasonlóan átcsoportosításokkal, a kiadások visszafogásával lehet meg a hiánycél. Eközben a Kopint-Tárki a korábbi 4 százalékos deficitvárakozást 5,2 százalékra rontotta, miközben a 2020-as költségvetésben eredetileg 1 százalékos hiányt tervezett a kormány.

Az előirányzathoz képest 3,1 százalékpontos rontás a várhatóan rosszabb GDP-adatnak tudható be az elemzőintézet negyedéves felülvizsgálata szerint. A járvány elleni védekezés GDP-arányosan 2,3 százalékos költséggel járhat, míg a fiskális élénkítés 1,2 százalékra rúghat. Az egyenleget 0,2 százalékponttal javíthatják a különadók, valamint az EU 0,8 százalékpont értékű hozzájárulása a koronavírus elleni küzdelemhez. Horváth András rámutatott: júliustól láthatóan visszapattanhat a gazdaság teljesítménye, ami az áfa-, az szja- és a szochobevételek felpörgésével jár. Regős Gábor figyelmeztet: az egészségügyi kiadások növekedése és egy esetleges második hullám kockázatot jelent a hiánycél teljesülésére.

Május végéig 300-400 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyt be a járvány miatt – derült ki a Kopint-Tárki becsléséből. Az áfabevételek 16 százalékkal maradtak el májusban az előző évitől, míg a jövedékiadó-bevétel negyedével esett vissza. A bérterhek kisebb csökkenését azzal magyarázza az elemzés, hogy a válságokban jellemzően később jelentkezik az állami elvonások mérséklődése, így a személyi jövedelemadóból 11 százalékkal folyt be kevesebb az államkasszába. A Századvég szakértője arra számít, hogy az aránylag magas deficit miatt a GDP-arányos államadósság idén 69,8 százalékra nőhet, majd 2021-ben 67,2 százalékra csökkenhet, a múlt év végi állapotot (66,3 százalékos adósságráta) jó esetben 2022-ben érhetjük el. A Takarékbank elemzője 70 százalék fölé emelkedő adóssággal számol, jövő év végére 69 százalék alá csökkenhet a mutató, és 2024 végén csökkenhet 60 százalék alá. A Kopint-Tárki prognózisa szerint az év végére 74,6 százalékra emelkedhet az adósságráta, majd jövőre 72,5 százalékra mérséklődhet.

Átcsoportosítások az idei büdzsében

Az idei 3,8 százalékos deficit teljesíthető, ha a gazdaság felpörög, és visszafogja a költekezést a kormány, a Pénzügyminisztériumban azonban már megkezdték a hiánypálya újraszámolását.