Orosz eszközök fűtik majd a plazmát

Jelentős Oroszország hozzájárulása a nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor fejlesztéséhez és építéséhez (ITER, International Thermonuclear Ex­perimental Reactor) – emelte ki a franciaországi létesítmény szerelésének minapi startja kapcsán a Roszatom állami atomkonszern, amely a projektben az orosz fél kötelezettségeinek teljesítéséért felel. Az ITER-rel azt kívánja bebizonyítani a nemzetközi tudós- és mérnöktársadalom, hogy előállítható és fenn is tartható a termonukleáris fúzió, azzal pedig az ipari méretű energiatermelés. Ha a vállalkozás sikerrel jár, egyedülálló és környezetkímélő energiaforráshoz jut a világ. Az ITER koncepció­ja az Oroszországban kidolgozott tokamak berendezés elvén alapul. (A tokamak mozaikszó, amely a tóruszkamra mágneses tekercsekkel kifejezés orosz nyelvű alakjából származik.) Az ITER fejlesztésének következő mérföldköve 2025 végére várható, akkor állítják elő az első plazmát, a hőtermelésre azonban további tíz évet kell várni. Oroszország egyrészt pénzzel járul hozzá az ITER nemzetközi szervezetének költségvetéséhez, másrészt 25 összetett csúcstechnológiai berendezés és rendszer gyártásán és szállításán keresztül állja az építési költségek 9 százalékát. Oroszországból érkezett például több tíz kilométernyi speciális vezeték, a plazma állapotát monitorozó eszköz, olyan berendezések sora, amelyek nyomás alatt radioaktív anyagok szállítására szolgálnak, de orosz a plazmát melegítő nyolc girotron, kilenc további diagnosztikai eszköz, 179 kamrapanel és a csatlakozók, kapcsolók tömege is.A projektben orosz vállalatok tudományos és mérnöki részlegei vesznek részt. A szakemberek továbbképzéséről több egyetem is gondoskodik, köztük a MIFI (Nemzeti Nukleáris Kutatóegyetem), az MIPT (a Moszkvai Műszaki Fizikai Egyetem), az NGU (Novoszibirszki Állami Egyetem), az LGU (a Leningrádi Állami Egyetem) és az MGU (a Moszkvai Állami Egyetem).

A projekten az Európai Unió országai és Oroszország mellett az USA, India, Kína, Dél-Korea és Japán is dolgozik. A magyar részvételről a Világgazdaság már beszámolt: a termonukleáris reaktor teljes belső részének bekábelezését az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) fúziós plazmafizikai és fúziós technológiai laboratóriumának mérnökei tervezték meg, úgy, hogy húsz évig ne kelljen karbantartani. Egyes komponenseket Budapesten teszteltek. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER fontos elemén, egy szaporítókazettán, amely majd a fúzió egyik üzemanyagát állítja elő az erőműben. A hazai mérnökök pályáztak az ITER kritikus berendezése, a pelletbelövő építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg. A nemzetközi termonukleáris reaktor építésének gondolata az 1900-as években született, Mihail Gorbacsov orosz, Ronald Reagan amerikai és Francois Mitterrand francia államfő is aktívan támogatta.