A pályaváltások évtizede jön

A világjárvány több nagy horderejű változást hozott a fogyasztói magatartásban és a vállalati működésben: a távmunka, az e-kereskedelem, a virtuális interakciók, az automatizáció és a mesterséges intelligenciára épülő technológiák is felgyorsultak – derül ki a McKinsey Global Institute kutatásából. Ezek a tendenciák még inkább hozzájárulnak a munkaerőpiac átrendeződéséhez az elkövetkező évtizedben. A változások következtében az elemzés szerint több mint százmillió alkalmazott, minden tizenhatodik dolgozó lesz kénytelen más munkahelyet keresni magának 2030-ig. A munkahelyváltáshoz új készségeket kell elsajátítaniuk, a felnőttképzés és az átképzés is egyre fontosabb lesz.

„A koronavírus-járvány hosszú távú hatásaként csökkenhet az olyan, alacsony bért kínáló munkahelyek száma, amelyek korábban egyfajta biztonsági hálóként szolgálhattak azoknak, akik hirtelen elveszítették a munkájukat” – véli Susan Lund, a McKinsey Global Institute partnere és a tanulmány egyik szerzője. A jövőben ezeknek a dolgozóknak arra kell felkészülniük, hogy olyan területeken kell új munkát találniuk, ahol magasabbak ugyan a keresetek, viszont komplexebb tudásra van szükség, ilyen például az egészségügy, a technológiai ipar, az oktatás és képzés vagy a szociális munka.

A pandémia rávilágított a fizikai távolság fontosságára a munkahelyeken, és épp azokban a foglalkozási körökben idézett elő gyors és radikális átalakulást, amelyek leginkább igénylik az ügyfelekkel vagy munkatársakkal való fizikai kontaktust olyan terekben, ahol egyszerre sokan tartózkodnak. Mivel bizonyos fogyasztói magatartások és üzleti modellek tartósan megváltoznak, azokban a foglalkozásokban várható a legnagyobb átalakulás a járvány után, amelyekben a leginkább szükség van fizikai kontaktusra, mint például a bolti pénztárosok, éttermi dolgozók és szakácsok, szállodai recepciósok esetében. A távmunka hosszú távon is velünk marad. Az üzleti utak száma várhatóan csökkenni fog. A virtuális találkozók az üzleti utak 20 százalékát válthatják ki, ez közvetlenül fogja érinti az éttermek, a hotelek és a légitársaságok alkalmazottjait. Változhat a munkavégzés helye. A járvány előtt a magasan képzett szakemberek a világ metropoliszaiba költöztek a nekik megfelelő munkáért. Most, hogy a digitális eszközökkel távolról is lehetővé vált a munkavégzés, a munkavállalók bárhol élhetnek, a munkaadókat pedig nem korlátozza a kiválasztásban a földrajzi távolság.

Az e-kereskedelem és a virtuális tranzakciók új utakat nyitnak meg a gazdaságban. Az e-kereskedelem annyit bővült 2020-ban, mint az elmúlt három-öt évben együttvéve, az élelmiszer- és ételkiszállítás, az online bankolás, a telemedicina és a streamingre épülő szórakoztatás valósággal szárnyalt. A McKinsey felméréseiben a fogyasztók 50-80 százaléka mondta azt, hogy a megtapasztalt kényelem miatt a jövőben is használni fogják ezeket az értékesítési csatornákat. Várhatóan több lesz a független, szabadúszó munkavállaló. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia jelentősége tovább nő.

A járvány nemcsak a pályaváltások számában hoz majd emelkedést, hanem ezzel párhuzamosan az átképzés is égető szükségként jelentkezik. A változás a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőit érinti a legsúlyosabban. A vállalatok például a munkaerő-toborzás során előnyben részesíthetik a képességeket az iskolai végzettséggel szemben.