A legújabb Magyar Közlönyben megjelent a hulladéktörvény módosítása. Az anyagot az Országgyűlés a hét elején fogadta el, miután annak első változatát Áder János köztársasági elnök utasítására az Alkotmánybíróság megvizsgálta, majd előírta, hogy a törvényben jelenjen meg a hulladékot termelők kártalanítása is. A törvényben ezután ez olvasható a kompenzáció definíciójaként:
az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték.
Az eredeti törvény kiegészül egy olyan fejezettel, amely a hulladékképződés megelőzéséről szól tizenhárom pontban, egy másik paragrafus a hulladéktermelő kötelezettségeit írja elő, mindenekelőtt az újrahasznosítás előkészítéséhez kapcsolódóan, egy további pedig a termék előállítójáét.
A törvény leglényegesebb eleme azonban a koncessziós rendszer bevezetése, amely szerint
az állam hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére meghatározott időre átengedheti.
A koncessziós társaságot közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díj, továbbá a tevékenységével összefüggően adott nagyságú részesedés illetve a termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjból, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből, és a fenntartási költségekből. A társaságé a tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel is. A hulladékgazdálkodási hatóság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Számos olyan törvény is megváltozott, amely kapcsolódik a hulladékgazdálkodáshoz, vagy az azt is magába foglaló körforgásos gazdasághoz, a környezetvédelemhez és az energiatermeléshez. Így például bekerült a csődtörvénybe, hogy
stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelési tevékenységet végez.
A környezetvédelmi törvény hatály (újként) kiterjedt minden olyan anyagra, termékre – azok csomagoló- és burkolóanyagaira is –, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. A törvényben a betétdíj elnevezés visszaváltási díjra változik. Azon termékek körét, amelyek visszaváltása indokolt, kormányrendelet állapítja meg.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény olyan bekezdésekkel egészült ki, amelyek a körforgásos gazdaságra történő átállást hivatottak segíteni. Így például
a gyártóknak és a fogyasztóknak is törekedniük kell a hulladékképződés megelőzésére.
A gyártó feladata, hogy gondoskodjon a termékek tervezett avulásának kizárására, részegységei és alkatrészei élettartam-azonosságának, valamint a termék fejleszthetőségének, kiegészíthetőségének, illetve részegységei moduláris jellegének biztosítására, pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosítására a termék élettartama alatt. Minél nagyobb arányban kell újrahasznosított anyagokat használnia, és többek között viselnie a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, szoftverek avulásával kapcsolatos kötelezettségeket. A kormány felhatalmazást kapott az előbbiekkel kapcsolatos követelmények meghatározására.
A termékdíjtörvény új változata alapján a termékdíj-köteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett vevője nyilatkozik arról, hogy az adott csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használja fel, vagy az adott raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására használja fel. Akkor sem kell termékdíjat fizetnie, ha a csomagolószert – adott feltételek teljesülésével – visszaváltási díjas rendszerben használják fel.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása kimondja többek között, hogy a nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében az elhagyott hulladékot az ingatlan tulajdonosának kell felszámolnia.
Mostantól szabálysértésnek minősül a közterület, a közforgalom céljait szolgáló épület, vagy a közforgalmú közlekedési eszköz beszennyezése, a sok pontban változó Büntető Törvénykönyv pedig kezeli a módosított hulladék-gazdálkodási törvényben előírtak megsértésének eseteit is.
A bányatörvény módosítása a bányajáradék terén hozott újat: ha a Brent olaj tőzsdei jegyzéseinek havi hordónkénti átlagára 80 dollár, vagy annál magasabb, akkor a törvényben felsorolt felsorolt esetekben a járadék 3-3 százalékponttal, ha pedig az átlag legalább 90 dolláros, akkor további 3-3 százalékponttal emelkedik. A földgáz utáni bányajáradék „L” százalékkal, de legfeljebb 6 százalékkal lesz nagyobb, szintén a módosításban felsorolt esetekben, ha a hollandiai gáztőzsdén (TTF) a jegyzések havi átlaga megawattóránként meghaladja a 18 eurót.
A bányatörvény módosítása újradefiniálja az előmunkálati jog, a vezetékjog, valamint használati jog keletkezésének módját: ilyen jog akkor keletkezik, ha az engedélyes megállapodik az ingatlan tulajdonosával, illetve több tulajdonos esetében azok többségével.
A megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonos, tulajdonostárs részéről, akivel a megállapodás tervezete a módosításban felsorolt, számos ok valamelyike miatt nem közölhető, vagy akit/akiket az ügyben elértek, de nem nyilatkozott/nyilatkoztak, végül, akinek a személye bizonytalan.
A bányafelügyeleti díj éves díj mértéke – szintén a felsorolt esetekben – a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyév előtti évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4 százaléka. Az éves díj az előbbin kívüli esetekben a tárgyév előtti évben kitermelt olaj után literenként 550 forint, a földgáz esetében ezer köbméterenként 350 forint.
