A jövő kihívásait kutatják

A Budapesti Cor­vinus Egyetem (BCE) Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja megalkotta a Társadalmi Jövőképesség Indexet (SFI), amelyben 28 indikátor alapján hasonlították össze 36 OECD-ország eredményeit. „Az indexszel a BCE-nek hosszú távú tervei vannak. A jövőképesség mint elképzelés, átfogó felfogás ér­vényesíthető a versenyképesség mellett az oktatásban is” – válaszolt a Világgazdaságnak Aczél Petra Katalin szenior kutató. Terveik között szerepel, hogy a döntéshozók, vállalatvezetők segítségével kidolgozzák azt az oktatási modellt, amellyel a társadalmi jövőképesség (social futuring) érvényesíthető. Az index újdonságának erejét az adja a kutató magyarázata szerint, hogy igyekeztek többféle szemléletet is érvényesíteni az emberi közösségek haladása szempontjából.

A tudományterületeken átívelő munka hasznosította a többi között a filozófia, szociológia, közgazdaságtan, demográfia, környezettudomány és a pszichológia eredményeit – hangzott el az eseményen. Az indexszel mérhető az országok alkalmazkodóképessége a jövőbeli kihívásokhoz, a „jó élet” feltételeinek hosszabb távú biztosításához.

Az SFI használatával könnyebben összehasonlítható, hogy az adott országok mennyire készültek fel a jövő kihívásainak kezelésére, és közben mennyire képesek biztosítani állampolgáraik jó életét. A 28 indikátor például figyelembe veszi az iskolában eltöltött éveket ugyanúgy, mint a hagyományok követését, a parlamenti választásokon való részvételi hajlandóságot vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagyságát. A végső pontszámok megállapításához a kutatók felhasználták az OECD, a Világbank és a World Value Survey adatbázisát is.

„A mérőszám a ma használt mutatóktól, például a bruttó hazai terméktől (GDP) eltérően, új nézőpontból mutatja meg a jövőképes élet társadalmi tényezőit a változó világban” – mondta Csák János, a BCE címzetes egyetemi tanára. Az SFI 2020 rangsora szerint a dobogó első helyén az elérhető 100 pontból Kanada 70 SFI-pontot ért el, az ezüstérmes Ausztrália, a bronzérmes Norvégia 61 ponttal. Magyarország 52 ponttal a nyolcadik, a rangsort Portugália, Japán és Mexikó zárja 35 ponttal. A kutatók azt is megállapították, hogy a magas egy főre jutó GDP önmagában nem jelenti azt, hogy az ország jövőképessége is kiemelkedő lenne. A legmagasabb GDP-vel rendelkező országok közül ugyanis csak Norvégia szerepel az első három helyezett között.