A kétszázalékos inflációs cél elérése vágyálom marad

Andor Attila | Nem nyúlt az alapkamathoz a japán jegybank (BoJ), a várakozásoknak megfelelően mínusz 0,1 százalék maradt az újonnan elhelyezett betétekre vonatkozó kamatszint. A tízéves hozamot nulla százalékban határozták meg. Emellett úgy vélik, hogy Kuroda Haruhiko kormányzó mandátumának 2023 eleji lejártáig az árindex nem éri el a 2 százalékos célt. Ez összességében nem mondható meglepőnek, ugyanis a japán gazdaság hosszú ideje küzd a deflációs veszéllyel, a drágulás sosem okozott problémát. A frissített előrejelzés szerint az áprilisban indult pénzügyi évben az eddigi 0,5 százalékos inflációs előrejelzést 0,1 százalékra vágták le, a jövő évit pedig az eddig érvényes 0,8 százalékról kereken 1 százalékra emelték. Kuroda szerint egyszeri hatás, a telefontarifák csökkentése okozta az infláció esését, úgy véli, ez önmagában 0,5-1 százalékponttal csökkentette az árindexet. A kormányzó a döntés utáni sajtótájékoztatón jelezte, hogy akár meg is hosszabbíthatják a járvány miatti lazítási programot, ugyanis a vártnál lassabban haladnak az oltásokkal, és a korlátozások hatásai is érvényesülnek a szigetország gazdaságában, nem beszélve a globális kereslet lanyha szintjéről. A járvány miatt a múlt héten harmadszor hirdettek rendkívüli állapotot Tokióban, Oszakában és két másik prefektúrában. A BoE azonban optimistán látja a gazdasági kilábalás esélyeit, a most zárult pénzügyi évben a vártnál kisebb, 4,9 százalék lehetett a gazdaság zsugorodása, ami a folyó költségvetési évben magasabb, 4 százalékos növekedésbe válthat. A következő év 2,3 százalékos növekedést hozhat. A járvány lefolyását jelentős bizonytalansági tényezőnek tartják.

A Nomura Securities vezető közgazdásza, Miva Takasi szerint a frissített prognózisokban figyelemre érdemes, hogy immár a BoJ is belátta: Kuroda hivatali idejében az inflációs cél megközelítésére sincs esély. Ez egyértelmű üzenet arra, hogy akár tartósan, 2023 után is maradhat az ultralaza monetáris politika. Emlékeztetett arra, hogy az amúgy is gyenge lábakon álló fogyasztást tovább csökkentette

a vártnál lassabb oltási tempó és a fertőzésszám újbóli emelkedése. Közben azért éledezik az export, ez a kettősség pedig súlyos dilemma elé állítja a BoJ vezetőit, akiknek amúgy is egyre kevesebb eszköz van a kezükben az infláció felpörgetésére – hangsúlyozta Miva Takasi.

Dél-Korea újra lendületbe jött

Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága 1,6 százalékkal nőtt negyedéves alapon, miközben a Reuters elemzői 1 százalékos pluszt vártak. Az éves növekedés 1,8 százalék. A növekedést az export és a beruházások hajtották, az előbbi 1,8, az utóbbi 6,6 százalékot erősödött. A magánfogyasztás továbbra is mélyrepülésben van, 1,1 százalékos visszaesését mérték negyedéves alapon. Elemzők szerint a dél-koreai gazdaság tovább erősödik, a cégek versenyeznek az exportrendelések elnyeréséért, ez a helyzet összességében 3 százalék körüli éves növekedést vetít előre.