Növekedett az árambiztonság

Három új összeköttetéssel bővült a magyar–szlovák határszakaszon a hazai villamosenergia-rendszer. A Sajóivánka és Rimaszombat, a Gönyű és Bős, illetve a Gönyű és Nagygyőröd közti, 400 kilovoltos távvezetékek az ország leghosszabb határszakaszán és a legforgalmasabb észak–déli irányban teremtenek jelentős, új határkeresztező kapacitást – közölte a beruházó és rendszerirányító Mavir Zrt. A Sajóivánka és Rimaszombat közti összeköttetés szükségessége már mintegy 25 éve felmerült, azzal együtt, hogy a Sajóivánkán lévő 400/120 kilovoltos alállomás egy második távvezetékkel is rendelkezzen. Az érdemi tárgyalások azonban csak bő tíz éve indultak, ekkor viszont már úgy, hogy terítékre került a Gönyű és Bős közti vezeték megépítésének lehetősége is. A két ország ekkortól a két beruházást már egyetlen projekt két elemeként kezelte, de úgy, hogy a másodikba beletartozott a Bős és a szlovákiai Velky Dúr (Nagygyőröd) közti vezeték létesítése is.

„Az összeköttetések növelik ezekben a térségekben a villamosenergia-ellátottság biztonságát, az euró­pai villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, és nagymértékben hozzájárulnak a villamosenergia-piacok integrációjához is” – hangsúlyozta a Mavir. Mindkét vezeték szerepel az EU PCI-, vagyis közösségi érdekű projekteket tartalmazó listáján, a beruházások költségét is részben közösségi forrásból fedezték. A Gönyű és az országhatár közti 1750 méteres szakasz 4,2 milliárd, a Sajóivánka és az országhatár közötti 23,2 kilométeres szakasz pedig 8,8 milliárd forintba került. Mindkét esetben szükség volt az adott alállomások fejlesztésére is. „Az új távvezetékek elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak–déli irányú áramlását” – ezt már a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal emelte ki. Emlékeztettek, hogy 2017 januárjában részben épp a szűkös határkeresztező kapacitások miatt nőttek a szokásos többszörösére a magyarországi áramárak.

Sajóivánka és Rimaszombat közt

25

éve felmerült az igény

az összeköttetésre