Az eurózónából holnap érkeznek a májusi inflációs mutatók. Áprilisban a várakozásokkal összhangban éves bázison 1,3 százalékról 1,6 százalékra erősödött az árnyomás elsősorban az energiaárak hatására, ahol éves szinten 10,3 százalékos áremelkedést mértek, szemben az előző havi 4,3 százalékkal. Eközben a maginfláció 0,9 százalékról 0,8-re mérséklődött, ez idén a legalacsonyabb dinamika.
A várakozások szerint a maginfláció minimális emelkedése mellett gyorsul majd a headline index is, amelyet továbbra is az üzemanyagárak bázishatása hajt, ám áprilissal ellentétben májusban már erőteljesebben jelenik meg a gazdaság újranyitásához kapcsolódó átárazási hatás is, hiszen a járvány harmadik hullámának lecsengésével egyre több szolgáltatás válik újra hozzáférhetővé – mondta Váradi Beáta, az OTP Bank makrogazdasági és piacelemzésekkel foglalkozó szenior szakértője. Ráadásul továbbra is vannak olyan ellátásilánc-problémák, mint a globális félvezetőhiány, amelyek lökést adnak az áremelkedésnek. Mindezzel együtt is arra számít az elemző, hogy az infláció gyorsulása átmenetinek bizonyul, és a bázishatások, valamint az újranyitáshoz kapcsolódó átárazás kifutásával az árnyomás érezhetően csökken. Ezt a nézetet erősítik a növekedési várakozások is, amelyek szerint a kilábalás üteme az eurózónában lassabb lesz, mint az Egyesült Államokban – elsősorban a költségvetési stimulus eltérő nagyságrendje miatt –, így a gazdaság túlfűtöttségének inflációt pörgető hatása valószínűleg nem lesz sem számottevő, sem tartós.
A tengerentúlon közlik a nem mezőgazdasági álláshelyek változását is. Júniusban 621 ezer új álláshelyre lehet számítani a májusi 266 ezer után – emelte ki a szakértő.
Az Egyesült Államokból pénteken érkeznek a májusi munkaerőpiaci adatok, amelyek a szokásosnál is nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mivel az elmúlt havi adat óriási meglepetést okozott. Áprilisban a várt 893 ezer helyett csak 266 ezerrel bővült a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ráadásul a márciusi 916 ezres adatot is lefelé módosították, 770 ezerre. A beérkező adat a politikai arénában is támadási felületté vált a demokrata oldalon. A republikánusok szerint ugyanis a Biden-adminisztráció koronavírus-mentőcsomagja által biztosított nagy összegű munkanélküli-ellátás miatt sokan döntenek úgy, hogy nem térnek vissza a munkaerőpiacra, miközben az összes foglalkoztatott száma továbbra is 7,5 millióval elmarad a pandémia előtti, 2020. februári szinttől.
A most érkező adat már egy olyan hónapról mutat majd képet, amelyben továbbra is elérhető a magas munkanélküli-ellátás, viszont a jól haladó oltási programnak köszönhetően minden államban részlegesen vagy teljesen feloldották a korlátozó intézkedéseket, így a legtöbb munkaerőt veszítő szolgáltató szektorban is újraindul az élet. A várakozások most visszafogottabbak ugyan, mint az előző hónapban, de ha a beérkező adat még ennél is kedvezőtlenebbül alakul, akkor nagyon fontos lesz a piaci fogadtatása. Egyfelől az előző havi adatközlés után azt láthattuk, hogy a kötvénypiacon emelkedtek a hosszú hozamok, hiszen a munkaerőhiány hajtja a béremelkedést, ezzel tovább gyorsítva az inflációt, ami akár a kamatemelésnek is megágyazhat. Másfelől a Fednél többször hangsúlyoztá, hogy az infláció mellett foglalkoztatási céljuk is van, és amíg azt el nem érik, addig fenntartják a rendkívül laza monetáris kondíciókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.