Elszállhat a hiány északi szomszédunknál

A szlovák kormány elfogadta a közlekedési minisztérium autópálya-építési ütemtervét, amelynek legfontosabb kitétele, hogy a dél-szlovákiai szakaszok többsége ebben a kormányzati ciklusban nem bővül. Jaroslav Kmet közlekedési államtitkár szerint éves szinten a sztrádaépítésre a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,8 százaléka fordítható, ez 700-750 millió euró­nak felel meg, ezért az egyelőre csak az előkészítési fázisban levő szakaszok építéséhez nem látnak hozzá. Andrej Dolezal közlekedési miniszter pedig úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező három-négy évben nem kezdődik teljesen új szakasz építése. A szaktárca voltaképpen csak átvette a pénzügyminisztérium háttérintézményeként működő, Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoportjának tavalyi dokumentumát, amely a száz útfejlesztési projekt rangsorát a forgalomsűrűség, a munkahelyteremtés lehetősége és az időmegtakarítás alapján állította össze. A lista élbolyából még a fővárost, Pozsonyt tehermentesítő D4-es körgyűrű folytatása is kiesett. Magyar szempontból fájdalmas, hogy a Losonc és Kassa közötti R2-es gyorsforgalmi út építése szintén megtorpan, leszámítva két, már megvalósulófélben levő útszelvényt. Ján Kovalcík, az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője szerint az előző kormányok nem foglalkoztak a beruházásokhoz szükséges források előteremtésével, kampánycélból viszont számos szakasz építésének láttak neki. Vagyis összességében nem lehet kijelenteni, hogy tudatosan és célirányosan fagyasztják be a dél-szlovákiai gyorsforgalmi utak megvalósítását, hiszen még a legfontosabb, a Pozsonyt Kassával összekötő D1-es autópálya sem készül el ebben a kormányzati ciklusban, azaz 2024-ig, pedig annak építése kis híján már ötven éve tart.

Május 13-án az országos atomenergia-hivataltól megkapta a működési engedélyt a magyar határ közelében, a Lévai járásban található mohi (Mochovce) atomerőmű 3. reaktora. Ez esetben sem beszélhetünk kapkodásról, hiszen a mohi atomerőmű építése még 1982-ben kezdődött, az első és a második reaktort 1998-ban, illetve 1999-ben helyezték üzembe. A 3. és 4. reaktort eredetileg 2012–2013-ban kellett volna átadni, ehhez képest a 4. reaktor csak 2022-re készül el. A most működési engedélyt kapó 3. reaktorba az ősszel szállítják a nukleáris fűtőanyagot, azaz a tényleges beüzemelése csak az utolsó negyedévben várható. A 471 megawatt teljesítményű reaktor Szlovákia áramfogyasztásának 13 százalékát fedezi majd, ezáltal az ország teljesen önellátóvá válik villamos energiából. Viszont a költségek is elszálltak, a két reaktort eredetileg 2,8 milliárd euróból akarták befejezni, ehelyett most 5,7 milliárd eurónál járnak.

A miniszterelnöki székből a pénzügyminiszteribe (kényszerből) átülő Igor Matovic most azzal lepte meg koalíciós társait, hogy egy gyökeresen átdolgozott idei állami költségvetési koncepciót tett le az asztalra, amelynek lényege: a járvány negatív hatásaira hivatkozva a pandémia semlegesítésére fordítható idei keretet 1,04 milliárd euróról 3,4 milliárd euróra akarja növelni. „Ezáltal az idei államháztartási hiány a tervezett 7,44 százalékról a bruttó hazai össztermékhez viszonyított 9,9 százalékra nőne” – mondta Lubos Jancík pénzügyi államtitkár. A szintén a GDP-hez viszonyított államadósság ezáltal a tavalyi 60,6 százalékról 64,1 százalékra kúszna fel.

A gazdasági elemzők egyhangúlag elvetik a deficitnövelés tervét, a kormánykoalíciós liberális SaS pedig hiá­ba torpedózta meg a kormányülésen a koncepciót, a kabinet mégis rábólintott.

Az államháztartási deficit a GDP

9,9

százaléka is lehet Szlovákiában az idén