Mától több mint másfél millió gyerek járhat ismét a korábban megszokott rend szerint óvodába, általános iskolába és középiskolába. A felsőoktatásban a kormány rendelete szerint a rektorok dönthetnek az oktatás vagy a gyakorlati képzés személyes érintkezés mellett történő megszervezéséről.
Május 25. után ballagásokat is lehet tartani, és az egynapos osztálykirándulásokat is engedélyezték.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára úgy fogalmazott: ahhoz, hogy az idei tanév eredményes legyen, fontos, hogy az az öt hét, ami még hátravan, a jelenléti oktatás keretében történjen. A szakpolitikus szerint tudomásul kell venni, hogy a járvány nem ért véget, akik nem vesznek részt a tantermi oktatásban, azoknál a hiányzásokat az igazgatóknak rugalmasan kell kezelniük.
[enews_gallery id='3752386']
A képre kattintva megnyílik a galéria.
A gyerekeknek az iskolákban nem kötelező maszkban ülniük, ezt az intézmények maguk szabályozzák
– mondta a Világgazdaságnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
A nyitást nem az átoltottsághoz köti a PSZ, hanem az újonnan megjelent koronavírusos-fertőzöttek napi számához, ami Magyarországon pénteken még 1376 volt, szombaton viszont már csak 1145. Ez azért fontos, mert például a németországi Robert Koch Intézet ajánlása szerint, ahol meghaladja az új fertőzöttek száma az 1400-at, ott nem szabad az oktatási intézményeket újra kinyitni. Ahol pedig százezer főre legalább száz új fertőzött jut, ott az iskolákat mindenképp zárva kell tartani.
A pedagógusok oltásáról elmondta, örvendetes, hogy előrevették őket az oltási sorrendben, de a védettségük kialakulásához még legalább plusz egy hétre lenne szükség, mivel a tanárok nagy része csak az elmúlt hét végén kapta meg a második oltást.
Ugyanakkor a gyerekek szociális-mentális állapota, ha a fertőzöttek száma alacsony, megköveteli az intézmények újranyitását.
A szakszervezet szerint fontos, hogy az állami fenntartású iskolák intézményvezetői saját hatáskörben dönthessenek egy osztály vagy iskola karanténba küldéséről, ha a koronavírus ismét megjelenne az intézmény falai között. Eddig ugyanis az iskola fenntartója, az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Népegészségügyi Központ több napig tartó eljárása után tudták csak elrendelni a karantént, illetve az áttérést a tantermen kívüli oktatásra.
A 250 óra hiányzással kapcsolatban Totyik Tamás megerősítette, ha elegendő osztályzata van az érintett diáknak, akkor a tantestület dönthet úgy, hogy lezárja a tanévét, és nem szükséges osztályozóvizsgát tennie.
Ennek az öt hétnek már azzal kellene telnie, hogy a pedagógusok felmérjék: hol vannak a legnagyobb lemaradások. Szeptemberben ezekre a területekre nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni, akár olyan áron is, hogy az eredeti tanterveket felfüggesztik. Ezt tavaly szeptemberben a Klebelsberg Központ megtette a hátrányos helyzetű településeken, de Totyik Tamás szerint erre most minden iskolában szükség lesz.
Az idei tanévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 323 ezer gyermek vesz részt óvodai nevelésben, 729,3 ezer tanuló általános iskolai, 469,5 ezer pedig középfokú oktatásban részesül, 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.
Korábban, április 19-től az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatában már visszatértek a jelenléti oktatásra.
Az alsó tagozatosok 366 ezren vannak, a szülők többsége úgy döntött, hogy engedi a gyerekét iskolába. Az Emmi adatai szerint az óvodások 75 százaléka, a kisiskolások 86 százaléka tért vissza.
