BUX 43,943.82
+1.09%
BUMIX 3,778.27
-0.60%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,130
+2.24%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
+0.99%
-0.16%
-0.66%
-2.33%
OPUS 150.8
-1.95%
0.00%
-0.37%
0.00%
-0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-1.33%
MOL 2,950
+1.72%
DELTA 39.45
+1.68%
ALTEO 2,750
-1.08%
0.00%
+0.23%
0.00%
0.00%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.68%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-2.38%
0.00%
-2.69%
+2.75%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Ficzere: növelni kell a krónikus ágyak számát

Csak többlet­finanszírozásból lehet a kórházi adósságállomány további növekedése nélkül ellátni a várakozó betegeket a fekvőbeteg-ellátásban – mondta Ficzere Andrea, a kórházszövetség elnöke.

Siófokon zajlik az idén 90 éves Magyar Kórházszövetség 33. háromnapos, zártkörű, csak a szakma számára nyilvános kongresszusa.

Eddigi pályafutása legnehezebb időszakán van túl az egészségügyi ellátórendszer, hiszen több emberöltő óta nem volt olyan helyzet, hogy egy semmiből feltámadó járvánnyal kellett szembenéznie a betegellátásnak

– mondta Ficzere Andrea, a kórházszövetség elnöke a a Világgazdaságnak.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

A jubileumi esemény alkalmával nyilatkozó elnök a pandémia alatt feltorlódott várólistákkal kapcsolatban megjegyezte: pluszforrás nélkül nem lát esélyt arra, hogy a várakozó betegeket az intézmények a kórházi adósságállomány további növekedése nélkül elláthassák.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint csípőprotézisre 6473-an várnak, a medián várakozási idő 427 nap, a maximum 2337 nap (hat és fél év). Szürkehályog-műtétre 9587-en várakoznak, a medián várakozási idő 249 nap, a maximum pedig 1127 nap, ami több mint három év. A kórházakban felhalmozódott kifizetetlen számlák összege a Magyar Államkincstár április 30-i adatai szerint 32,7 milliárd forintra nőtt. A járvány rendkívüli helyzet elé állította az ellátórendszert, a fekvőbeteg-­ellátó intézményeket erősen megterhelték a Covid-betegek gyógyításával járó költségek. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban többször érkezett az intézmények számláira a járvány generálta költségeket enyhítő forrás – tette hozzá.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

A pandémia alatt a megszokottnál kevesebb nem covidos beteg ellátása sajnos lényegesen nagyobb költséggel járt, mint normál időszakban, mert súlyosabb állapotban, szövődményekkel érkeztek a betegek.

Az egyik legfontosabb nehézség, amivel szembe kell nézni, hogy évek óta húzódik a már nagyon időszerű kódrevízió (BNO-kód), amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a kórházak financiálisan stabil helyzetbe kerülhessenek. Mint hangsúlyozta, az orvosbéremelésnek nagyon örültek, ugyanakkor tudatosítani kell, hogy jelenleg nincs forrás az emelt bérekből százalékosan számított ügyeleti díjakra, a szakterületi pótlékokra és a vállalkozók óradíjának az egészségügyi jogviszonyban dolgozók bérének szintjére emelésére.

Ha van is konkrét elképzelés az ágyszámcsökkentésről, azt a kórházszövetség nem ismeri – jelentette ki. Azzal egyetértenek, hogy a valódi feladatokhoz szabják a rendelkezésre álló ágyak számát. Az aktív ágyszámot úgy kell meghatározni, hogy minden akut ellátást igénylő beteget kezelni tudjanak, az ápolásra és a gondozásra szoruló betegeket pedig krónikus és ápolási (esetleg hospice) osztályokon kell elhelyezni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a kórházi ágyak száma összesen 69 ezerre tehető, ebből aktív betegágy 42 ezer, a krónikusbeteg-ellátás pedig 27 ezer ágyon történik. Ficzere Andrea szerint jól látszik, hogy az aktív ágyak száma valamelyest csökkenthető, a krónikus ágyak száma pedig mindenképpen növelésre szorul.

A szociális ágazat is erősítést igényel, mivel biztosítani kell az idős, egyedülálló, ápolásra szoruló emberek gondozását. A világon mindenhol az a cél, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek kórházban, hiszen a kórházban töltött idő csökkentésével a fertőzések kialakulásának, valamint a társbetegségek megjelenésének a valószínűsége is kisebb lesz, és az ellátás is költséghatékonyabbá válik. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az utógondozásra és a telemedicinális megoldásokra – tette hozzá.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A koronavírus-járvány során bebizonyosodott, hogy nagyon fontos szerepe lesz a jövőben a távgondozásnak, amellyel a betegek az otthonukban és a munkahelyükön is biztonságban érezhetik magukat, hiszen aktív életmód mellett tudnak állandó kapcsolatot fenntartani az ellátórendszerrel.

Ez a megoldás a kórházak számára is kedvező, mivel humánerőforrást szabadít fel, és a monitorozás eredményeként a beteg biztosan időben, ezáltal kevesebb szövődménnyel, kevésbé súlyos állapotban kerül az ellátó intézménybe.

Az egészségügyben jelenleg átlagfinanszírozás zajlik, és a kórházszövetség elnöke szerint ez őszig így is marad. Ez nagy segítség volt a járvány alatt, de fontos lenne minél hamarabb átállni valós költségvetésen alapuló, az intézmények szakmai munkájának eredményét figyelembe vevő, teljesítményalapú finanszírozásra. A betegutak szervezésével kapcsolatban Ficzere Andrea elmondta, az alapelv az, hogy minden beteg időben eljusson oda, ahol szakszerű ellátást kap – ez bizonyos esetekben nem feltétlenül a lakóhely közelében van, mert léteznek olyan szakterületek, amelyeknél a centralizáció az egyetlen jó megoldás.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek