Siófokon zajlik az idén 90 éves Magyar Kórházszövetség 33. háromnapos, zártkörű, csak a szakma számára nyilvános kongresszusa.
Eddigi pályafutása legnehezebb időszakán van túl az egészségügyi ellátórendszer, hiszen több emberöltő óta nem volt olyan helyzet, hogy egy semmiből feltámadó járvánnyal kellett szembenéznie a betegellátásnak
– mondta Ficzere Andrea, a kórházszövetség elnöke a a Világgazdaságnak.
A jubileumi esemény alkalmával nyilatkozó elnök a pandémia alatt feltorlódott várólistákkal kapcsolatban megjegyezte: pluszforrás nélkül nem lát esélyt arra, hogy a várakozó betegeket az intézmények a kórházi adósságállomány további növekedése nélkül elláthassák.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint csípőprotézisre 6473-an várnak, a medián várakozási idő 427 nap, a maximum 2337 nap (hat és fél év). Szürkehályog-műtétre 9587-en várakoznak, a medián várakozási idő 249 nap, a maximum pedig 1127 nap, ami több mint három év. A kórházakban felhalmozódott kifizetetlen számlák összege a Magyar Államkincstár április 30-i adatai szerint 32,7 milliárd forintra nőtt. A járvány rendkívüli helyzet elé állította az ellátórendszert, a fekvőbeteg-ellátó intézményeket erősen megterhelték a Covid-betegek gyógyításával járó költségek. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban többször érkezett az intézmények számláira a járvány generálta költségeket enyhítő forrás – tette hozzá.
A pandémia alatt a megszokottnál kevesebb nem covidos beteg ellátása sajnos lényegesen nagyobb költséggel járt, mint normál időszakban, mert súlyosabb állapotban, szövődményekkel érkeztek a betegek.
Az egyik legfontosabb nehézség, amivel szembe kell nézni, hogy évek óta húzódik a már nagyon időszerű kódrevízió (BNO-kód), amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a kórházak financiálisan stabil helyzetbe kerülhessenek. Mint hangsúlyozta, az orvosbéremelésnek nagyon örültek, ugyanakkor tudatosítani kell, hogy jelenleg nincs forrás az emelt bérekből százalékosan számított ügyeleti díjakra, a szakterületi pótlékokra és a vállalkozók óradíjának az egészségügyi jogviszonyban dolgozók bérének szintjére emelésére.
Ha van is konkrét elképzelés az ágyszámcsökkentésről, azt a kórházszövetség nem ismeri – jelentette ki. Azzal egyetértenek, hogy a valódi feladatokhoz szabják a rendelkezésre álló ágyak számát. Az aktív ágyszámot úgy kell meghatározni, hogy minden akut ellátást igénylő beteget kezelni tudjanak, az ápolásra és a gondozásra szoruló betegeket pedig krónikus és ápolási (esetleg hospice) osztályokon kell elhelyezni.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a kórházi ágyak száma összesen 69 ezerre tehető, ebből aktív betegágy 42 ezer, a krónikusbeteg-ellátás pedig 27 ezer ágyon történik. Ficzere Andrea szerint jól látszik, hogy az aktív ágyak száma valamelyest csökkenthető, a krónikus ágyak száma pedig mindenképpen növelésre szorul.
A szociális ágazat is erősítést igényel, mivel biztosítani kell az idős, egyedülálló, ápolásra szoruló emberek gondozását. A világon mindenhol az a cél, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek kórházban, hiszen a kórházban töltött idő csökkentésével a fertőzések kialakulásának, valamint a társbetegségek megjelenésének a valószínűsége is kisebb lesz, és az ellátás is költséghatékonyabbá válik. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az utógondozásra és a telemedicinális megoldásokra – tette hozzá.
A koronavírus-járvány során bebizonyosodott, hogy nagyon fontos szerepe lesz a jövőben a távgondozásnak, amellyel a betegek az otthonukban és a munkahelyükön is biztonságban érezhetik magukat, hiszen aktív életmód mellett tudnak állandó kapcsolatot fenntartani az ellátórendszerrel.
Ez a megoldás a kórházak számára is kedvező, mivel humánerőforrást szabadít fel, és a monitorozás eredményeként a beteg biztosan időben, ezáltal kevesebb szövődménnyel, kevésbé súlyos állapotban kerül az ellátó intézménybe.
Az egészségügyben jelenleg átlagfinanszírozás zajlik, és a kórházszövetség elnöke szerint ez őszig így is marad. Ez nagy segítség volt a járvány alatt, de fontos lenne minél hamarabb átállni valós költségvetésen alapuló, az intézmények szakmai munkájának eredményét figyelembe vevő, teljesítményalapú finanszírozásra. A betegutak szervezésével kapcsolatban Ficzere Andrea elmondta, az alapelv az, hogy minden beteg időben eljusson oda, ahol szakszerű ellátást kap – ez bizonyos esetekben nem feltétlenül a lakóhely közelében van, mert léteznek olyan szakterületek, amelyeknél a centralizáció az egyetlen jó megoldás.
