A globális túlfogyasztás napja évről évre egyre korábban jön el

Évről évre egyre korábban érkezik a riasztó dátum. Magyarországon ez a nap már május 31-én eljött volna, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok. Összehasonlításként: ha katari fogyasztással élne mindenki, akkor lenne a leghamarabb a túllövés napja, már február 6-án, Uruguayt követve viszont egészen december 17-ig elegendő lenne az, amit a bolygónk nyújtani tud nekünk. A Föld jelenleg 80 százalékkal gyorsabban használja a természeti erőforrásait, mint ahogyan azok meg tudnának újulni — ez olyan, mintha 1,8 Földre lenne szükségünk a jelenlegi életmódunk fenntartásához. 

A globális túlfogyasztás napja évről évre egyre korábban jön el

A túlfogyasztás mérséklése a vállalatok, kormányok és az egyének feladata is, és szerencsére ma már sokunk életébe beépült néhány jó szokás – például arra már egyre többen figyelnek, hogy egyszer használatos szatyrok helyett saját vászontáskát vigyenek magukkal a bevásárláshoz, vagy hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, de ételből még mindig túl sokat dobunk ki, tehát élelmiszer-vásárlásunk tudatosságán még lehetne javítani. A fenntartható életmód elkezdése vagy a szintlépés akár izgalmas kihívás, élvezetes tanulási folyamat is lehet. Például új ízeket fedezhetünk fel, ha csökkentjük a húsfogyasztást, és bevezetjük étrendünkbe a hazai, szezonális élelmiszerek fogyasztását. De kipróbálhatjuk azt is, hogy másodkézből vagy csereberealapon milyen egyedi ruhatárat állíthatunk össze magunknak, esetleg új vásárlás helyett arra szánunk egy kis időt, hogy a meglévő darabjainkból kreálunk új szetteket.

A globális túlfogyasztásért nem kis részben felelős a digitális életvitelünk

A túlfogyasztás napját a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével lehetne a leghatékonyabban kitolni, ehhez pedig nagymértékben hozzájárul az energiafelhasználás. A fotók, videók, adatközpontok és a mesterséges intelligencia használata egyre nagyobb energiaigénnyel jár, ezzel pedig hatalmas ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után – derült ki a Tudatos Vásárlók elemzéséből. 

A legtöbb ember nem gondol bele, hogy az okoseszközök és az internet használata mekkora környezeti terhelést jelent. A digitális tér ugyan láthatatlan, a felhő, az online tárolás és egyre inkább a mesterséges intelligencia (MI) mind hatalmas adatközpontokat igényel, ezek energiafelhasználása pedig már most is komplett országok teljes éves fogyasztásával vetekszik. Az MI-szerverek önmagukban is sokat fogyasztanak, de a hűtésük is óriási energiaigényű. Egy MI-szerver akár tízszer annyi áramot is felvehet, mint egy hagyományos. A rendszereknek pedig  éjjel-nappal készen kell állniuk, hogy bármikor válaszoljanak, képet generáljanak vagy videót készítsenek – vagyis folyamatos az energiafogyasztás. 

• A Best Brokers kutatói szerint a Chat GPT 1,059 milliárd kilowattóra elektromos áramot használhat fel évente csak a csetbot üzemeltetésére, ami olyan 139,7 millió dolláros költséget jelent.  
• Közel másfél liter (1408 milliliter) vízfelhasználással kell számolni, mikor egy 100 szavas szöveget ír.
• Egyetlen MI-kép generálása annyi energiát igényel, mint egy okostelefon teljes feltöltése. Ezer kép generálása már annyi szén-dioxidot termel, mintha 6,5 kilométert autóznánk.    
• Egyetlen nagy MI-modell (mint a GPT-4) betanítása annyi energiát emészt fel, mint öt autó teljes élettartam alatti kibocsátása.
• Az MI-rendszerek önmagukban a világ áramfogyasztásának 3-4 százalékát is elérhetik 2030-ra.  

Az adatok valóban sokkolók, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg a világunkat, és aki nem használja, az hátrányba kerül. Így nem lehet csak a nagy cégekre várni, hogy a gigantikus energiafelhasználásra megoldást találjanak, nekünk is jóval tudatosabban kell használni az új technológiákat. Emellett tudatos fogyasztóként fontos, hogy ne csak a mesterséges intelligenciához fűződő viszonyunkat vizsgáljuk meg alaposan, hanem az eszközeinkkel készített, majd ezeken tárolt fotóink és videóink között is tegyünk rendet.

Ha a felhőszolgáltatások egyetlen országot alkotnának, az a világ ötödik legnagyobb áramfogyasztója lenne

A fotókat, videókat legtöbben a felhőben tárolják, ami az elnevezés alapján azt sejteti, hogy egyszerű, gyakorlatilag észrevehetetlen megoldás, azonban a felhőszolgáltatások adatközpontjai jelenleg a globális áramfogyasztás 4,4 százalékát teszik ki, ami több, mint Németország vagy Brazília teljes éves energiaigénye. Mindez akkora plusz energiafelhasználást jelent, hogy néhány nagy IT-cég a növekvő igények kielégítésére új erőművek építését tervezi vagy támogatja. Az Amazon, a Google és a Microsoft is dollármilliárdokat öl abba, hogy a megnövekedett energiaigényeit fedezni tudja. Ezzel nemcsak több százezer forintos kiadástól mentheti meg magát az, aki első körben inkább rendet tesz az eszközén, hanem a digitális lábnyomát is jelentősen csökkenti.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.