Járvány és digitalizáció: nem csak a home office miatt változik meg az életünk
Pár hónap alatt több évet ugrottunk előre a Covid-járvány alatt, már ami a digitalizációt illeti. Sok digitális megoldás a válság után is velünk maradhat, sőt a cégek versenyképessége múlhat sikeres alkalmazásukon.
Természetesen én is örültem volna annak, ha a koronavírus elkerüli hazánkat, de az is kiderült, hogy a kényszer hatására teljes iparágak digitalizációja gyorsult fel, amit már konkrét számok is alátámasztanak. Az eMAG és az Extreme Digital egyesülésével létrejött legnagyobb magyar e-kereskedelmi cég vezetője szerint három hónap alatt háromévnyi fejlődést ért el az internetes vásárlás, a Deloitte tanácsadó cég szerint pedig másfél évet ugrott előre a banki digitalizáció a járvány előtti állapothoz képest: a kizárólag digitálisan bankoló ügyfelek aránya a két évvel ezelőtti 25 százalékról 36 százalékra nőtt.
A legtöbb magyar cégnél, úgy tűnik, nem ideiglenes a digitális átalakulás, hanem, divatos kifejezéssel élve, „az új normális” része. A Telekom és az eNET kutatása szerint a cégek alig egynegyede kíván teljesen visszaállni a járvány előtti működésre, 40 százalék egyenesen úgy nyilatkozott, hogy teljesen a karanténhelyzet alatt kialakított módon dolgozik tovább a jövőben. Számos cégnél az állandó működés részévé váltak az online csoportmunkát támogató alkalmazások. Sok olyan vállalkozás indított webshopot, honlapot vagy közösségimédia-fiókot, állt át az online számlázásra vagy a készpénzmentes fizetésre, amely eddig nem alkalmazott hasonló megoldásokat.
Pedig, ha csak a pénzügyeket nézzük, az időszak egyáltalán nem volt ideális a digitális befektetésekre. Az elmúlt időszakban bizonyos cégeknek még a napi működés fenntartását is megnehezítette a bevétel kiesése. Ezt a Boston Consulting Group (BCG) nemrég publikált nemzetközi tanulmánya is alátámasztja; a vállalatok 44 százaléka forgalomcsökkenésről és/vagy az árrés csökkenéséről számolt be. Az viszont nagyon érdekes, hogy a cégek 14 százaléka az elmúlt időszakban is képes volt növekedésre, ami azt mutatja, hogy még a legválságosabb időszakból is ki lehet kerülni győztesen, ha képesek vagyunk felismerni a helyzetet és a piaci igényeket. Bár a felmérésből ez nem derül ki, biztosak lehetünk benne, hogy ez a 14 százalék nagyrészt a jól kialakított digitális megoldásoknak köszönheti a növekedést.
A növekedésre képes cégek között megtalálhatók csaknem minden iparág képviselői. Érdekesség, hogy az egészségügyi szektorban sem minden cég nyert a járványon: a szektor vállalatainak 36 százaléka forgalom- vagy árréscsökkenést könyvelt el, és csak 22 százalékuk produkált emelkedést. A BCG számai szerint az IT-cégek többsége sem tartozik a válság nyertesei közé, 55 százalékuk tapasztalt bevételkiesést, és csak 10 százalékuk könyvelhetett el növekedést. Kivételt képeznek a kommunikációs ipar cégei, közülük 32 százalék csökkenést, 20 százalék javuló eredményeket tapasztalt – ez elsősorban a globális távmunkarobbanás következménye.
Ugyanakkor az eddigi eredményekből még korai lenne hosszú távú következtetéseket levonni. A gazdaság szempontjából a vészhelyzet végét a lezárások feloldása jelenti, miután a járvány elérte a csúcsot. Egyes országokban – beleértve a legnagyobb gazdaságok közé tartozó Egyesült Államokat és Indiát – még csak mostanában tetőzik a fertőzés, és az utazási korlátozásokat máig nem oldották fel teljesen az Európai Unióban sem. A helyzet tényleges rendeződését pedig csak egy védőoltás vagy egy hatékony gyógymód megjelenése hozza el – a BCG szerint csupán ezután állhat növekedési pályára a gazdaság. Pillanatnyilag még egy köztes időszakban vagyunk, amikor a vállalatoknak a tűzoltást követően meg kell találniuk egy olyan működési modellt, amely a következő hónapokban, járványügyi korlátozások és szűkülő piacok mellett is fenntartható lehet.
Nem kétséges, hogy a digitális megoldások ebben kulcsszerepet játszanak. Itt nemcsak a távmunkára vagy az ügyfelekkel való online kapcsolattartásra gondolunk, hanem az AI-alapú kutatásra és üzleti tervezésre, a big data megoldások alkalmazására is.
A Covid–19-járvány megmutatta, mennyire ki van téve a világgazdaság az olyan eseményeknek, mint például egy fertőzés elszabadulása – ráadásul az ilyen, természeti okokra visszavezethető fenyegetések a klímaváltozás és a növekvő globalizáció hatására egyre súlyosabbakká válhatnak.
Annak érdekében, hogy a vállalatok hosszú távon tudjanak tervezni, fontos, hogy a piactól vagy a pénzügyektől független tényezőkkel is számoljanak. Ehhez – tekintve, hogy mekkora adatmennyiségről van szó – elkerülhetetlen lesz a digitális eszközök használata. Már most rendelkezésre állnak azok az algoritmusok, amelyek mesterséges intelligencia segítségével, piaci és azon kívüli adatok (híradások, állami bejelentések, akár környezeti statisztikák) feldolgozásával segítik a tervezést. Ezek a programok egyre pontosabb modelleket képesek készíteni, és ahogy a BCG tanulmányában is szerepel, a járvány újabb lökést adott a technológia fejlődésének. E megoldások segítségével a jövőben hatékonyabban készülhetnek fel egy újabb válságra azok a cégek, amelyek korán adoptálják őket.
A járvány tulajdonképpen nem jelentett fordulópontot, csak felgyorsította a már korábban is ismert folyamatokat. A veszélyhelyzet egyrészt felzárkózásra késztette azokat a cégeket, amelyek eddig lemaradtak például az internet használatában vagy a digitális pénzügyekben, másrészt rámutatott, hogy a már jól ismert lehetőségek (digitális pénzügyek, online megoldások) után milyen irányba indulhat el a közeljövőben a digitalizáció.
Ami a magyar vállalatokat illeti, számukra különösen aktuális a téma, hiszen júliustól az összes társaságnak értékhatártól függetlenül elektronikus úton kell adatokat szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Bár ez sokaknak bosszúságot okoz, a változás a cégeknek is érdekükben áll, hiszen arra készteti őket, hogy ismerkedjenek a digitális megoldásokkal, ami hosszú távon a versenyképességük kulcsa lehet.
