A Föld az ipari forradalom előtti szinthez képest már 1 fokkal melegedett fel, és a bolygó évtizedenként mintegy 0,1 fokkal lesz forróbb.
A VG.hu cikksorozatot indít, amely a Földön zajló klímaváltozás okait, annak veszélyeit, valamint az élővilágra gyakorolt hatásait mutatja be. Sorozatunkban olvasóink többféle aspektussal találkozhatnak majd, szerzőink többek között a probléma gazdasági, agrárpolitikai, és szociálpszichológiai vonatkozásairól is beszámolnak majd.
Ez folyamatos fenyegetést jelent az ökoszisztémára, így az emberi életre is – nagyjából így lehet összefoglalni, hogy mire is gondolhatunk akkor, amikor a klímaváltozás kifejezéssel találkozunk. Az elmúlt időszakban már a döntéshozói szinteken is markáns vitákat kiváltó jelenség ugyan nem megállítható, ugyanakkor a folyamatot mérsékelni azért jócskán lehetne.
Saját magunknak okozunk gondot
A klímaváltozás alapja az üvegházhatás, amiről már az általános iskolában is tanultunk. „A lényeg, hogy a Föld légkörében található egyes gázok visszatartják a Napból származó energia egy részét, méghozzá oly módon, hogy elnyelik a Nap által felmelegített földfelszín infravörös hullámhosszú hőmérsékleti sugárzását” – mondta el a VG.hu megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
Vagyis, ha nagyobb koncentrációban vannak jelen a légkörben ezek a gázok (például vízgőz, szén-dioxid, metán), akkor több energiát is nyelnek el, és kevesebb energia sugárzódik ki az űrbe.
A szakember kifejtette, mivel a Föld légkörében egyre több energia raktározódik el, ez megváltoztatja az éghajlati rendszert: felmelegíti a légkört és az óceánokat, mindez pedig egyre hektikusabb éghajlatot, erősebb és egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási eseményeket okoz, folyamatosan megdöntve az időjárási és egyéb kapcsolódó rekordokat, értékeket.
Perger András szerint ezért nem beszélhetünk pusztán globális felmelegedésről, mivel az csak egyik jelensége a klímaváltozásnak. Szerinte a felmelegedés térben nem egyenletesen történik – a legerősebb kitettség az Északi-sarkvidéken figyelhető meg,
de sajnos Magyarország is a súlyosabban érintett területek közé tartozik, a világátlagnál gyorsabban melegszik hazánk területe.
A klímaváltozást az egyes modellek az emberi tevékenységnek, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának tulajdonítják. Ezek döntően az energetikából, az iparból, a mezőgazdaságból, a közlekedésből, és az épületállományból származnak.
Azonnali lépésekre van szükség
Az egyes iparágak változó mértékben, változatos technológiák révén járulnak hozzá a kibocsátáshoz, univerzális recept tehát nincs arra, hogy a vállalatok hogyan tehetnek a klímaváltozás megfékezéséért. A klímaváltozás ellen mindenkinek tennie kell:
a politikai döntéshozóknak, a cégeknek és a lakosságnak is.
Többek között a fosszilis energiahordozóktól mihamarabb meg kell szabadulnunk, és át kell állnunk a megújuló energiaforrások használatára. A lehető leggyorsabban kell elérnünk, hogy a szenes erőművek bezárjanak, az erdők irtásával is fel kell hagyni, a nagyipari, nagyüzemi mezőgazdaságot pedig át kell állítani ökológiai gazdálkodásra – sorolta a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
Perger András rávilágított arra is, hogy
az élelmezéssel kapcsolatos gondolkodásmódon is változtatni kellene, azaz a jelenleginél lényegesen alacsonyabb hangsúlyt kellene képviselnie a húsfogyasztásnak.
A klímaváltozás a globális békét is veszélyezteti
Az éghajlatváltozás lesz a legnagyobb fenyegetés a békére nézve a következő évtizedben az ausztráliai Insitute for Economics and Peace (IEP) éves beszámolója szerint. A gazdaság- és békekutató intézet először számolt kockázati tényezőként a klímaváltozással éves globális békeindexének kiszámítása során.
A jelentés rámutatott, hogy mintegy egymilliárd ember él olyan területeken, amelyeket a globális felmelegedés veszélyeztet, s 40 százalékuk olyan országokban, ahol háború dúl.
Az éghajlatváltozás következtében ráadásul további konfliktus robbanhat ki az egyre szűkösebbé váló erőforrásokért, veszélybe kerülhet az emberek megélhetése, és tömeges elvándorlás következhet be.
Az IEP vezetője, Steve Killelea szerint a klímaváltozás jelentős problémává növi ki magát az idő előrehaladtával. Szerinte a globális felmelegedés egyes országokban hozzájárulhat ahhoz, hogy a feszültségek konfliktusba torkolljanak.
