Az USA Trump-lázban ég, New York mégis elesett: miért leng a vörös zászló a kapitalizmus fővárosa felett?

Kedden Zohran Mamdani szocialista jelölt nyerte a New York-i polgármester-választást, több mint egymillió szavazattal maga mögé utasítva Andrew Cuomo függetlent és Curtis Sliwa republikánust. A város, amely a kapitalizmus globális jelképének számított, most a „mindent ingyen” üzenetre szavazott, amely sokakat meglepett – azonban ezt a váratlan fordulatot már több mint harminc évvel ezelőtt megjósolták.

New York, a felhőkarcolók és a Wall Street városa, mindig is a kapitalizmus egyik legfényesebb szimbóluma volt. 

A választás eredménye történelmi:

• Mamdani 50,4 százalékot szerzett;
• Andrew Cuomo független jelölt 41,6 százalékot;
• míg Curtis Sliwa republikánus mindössze 7,1 százalékot kapott.

A szocialista politikus elsöprő győzelmét kétségtelenül az ütős kampányszlogenjeinek köszönheti: a „befagyasztott lakbérek”, a „városi tulajdonú élelmiszerboltok”, az „ingyenes tömegközlekedés” és az „ingyenes gyermekellátás” mind kiváló ötletnek hangzottak a betondzsungel lakói számára.

Ezek az ígéretek azonban inkább hasonlítanak egy utópisztikus forgatókönyvre, mint egy reális politikára, főleg a több mint 40 milliárd dollárnyi adósságban úszó városban.

Szocialista hatalomátvétel New Yorkban

A város lakói – különösen a demokrata fiatalok és a bevándorlók – a „remény politikája" mellett tették le a voksukat, ám ez sokakat meglepett, mivel New York a kapitalizmus fővárosának számít: a globális gazdaság szíve itt dobog, számtalan óriásvállalatnak itt van a székhelye, az az ország többi részéhez képest pedig az átlagkeresetek magassága csak a helyi felhőkarcolókkal tud versenyezni. Hogy lehet az, hogy egy ilyen helyé élére egy szocialista politikus üljön?

Az elsöprő baloldali győzelmet azonban már korábban megjósolták. Sidney Hook, a New York-i filozófus már 1987-ben rámutatott:

Ez a logika ma is működik. A kapitalizmus hibái szem előtt vannak, míg a szocializmus ígéretei mindig a jövőbe vetítve csillognak – és ez elég ahhoz, hogy választást lehessen nyerni velük.

Mamdani legnagyobb támogatói, a demokrata fiatalok és a bevándorlók nem tapasztalhatták meg a saját bőrükön a szocializmus és más baloldali politikák szörnyű következményeit – ezzel szemben New York a velejéig kapitalista, így nem meglepő, hogy minden problémáért azt fogják okolni. A Biden-kormány okozta gazdasági válság által meggyötört fiataloknak így a szocialista ígéretek hangzatosak voltak, míg az Amerikától ingyenkosztot váró migránsok számára ez az egyetlen valódi választás.

A szocialista győzelem azonban nemcsak New York politikáját, hanem a Demokrata Párt jövőjét is átírhatja. A DSA most először irányíthatja az Egyesült Államok legnagyobb városát, ami elmélyítheti a törésvonalakat a mérsékelt demokraták és a radikális baloldal között.

A republikánusok számára ez vereség volt, de a demokraták sem örülhetnek. Ha Cuomo támogatói úgy érezték, muszáj Mamdani ellen szavazniuk, az a baloldali párton belüli bizalomvesztés jele lehet.

Közgazdászok szerint a helyzet ironikus: miközben a város lakhatási válsága, közszolgáltatásai és adóterhei már most kritikusak, a választók mégis olyan jelöltet támogattak, aki még több állami beavatkozást ígér. Ahogy Hook írta: „a vita eleve a kapitalizmus ellen van felállítva".

Amikor január 1-jén Mamdani leteszi az esküt, elkezdődik a szocialista városvezetés korszaka az Egyesült Államok leggazdagabb metropoliszában. A legfontosabb kérdéseket azonban – hogy a jelszavak mögött mennyi valóság lapul, és mennyire bírja majd a város költségvetése az ingyenes ígéreteket – gyorsan meg kell válaszolni, és lehetséges, hogy a szőlő nagyon gyorsan megsavanyodik a szocialista szavazók szájában.

Ha a lakbérek valóban csökkennek, és a közszolgáltatások nem omlanak össze, Mamdani kísérlete új korszakot nyithat az amerikai baloldalon. Ha viszont a gazdasági realitások felülírják az álmokat, akkor New York ismét megtanulhatja, hogy a nagyszabású ígéreteknek ára van – az ingyenkosztot pedig később kell majd megfizetni.