Ötből négy magyar aggasztónak tartja a klímahelyzetet

A Lounge Group friss hazai kutatása szerint a magyarok többsége egyáltalán nem klímaszkeptikus:

a lakosság 82 százaléka kimondottan nyugtalanítónak tartja az éghajlatváltozás problémáját.

Akik gyakrabban tájékozódnak online felületeken, aggasztóbbnak találják a kérdést. Az emberek fele retteg, dühös és mindemellett tehetetlennek érzi magát a klímaváltozással szemben.

A kutatási eredményekből kirajzolódott továbbá, hogy a magyarok negatív tapasztalatai elsősorban a hőségből és a kiszámíthatatlan időjárásból fakadnak. „Az emberek a témáról elsőként a felmelegedésre, a forróságra, az aszályra gondolnak, a második helyen pedig a katasztrófához és a halálhoz fűződő asszociációk állnak. Amikor a klímaváltozással kapcsolatos félelmekről kérdeztünk, a férfiak főként menekülthullámot és vízhiányt, a nők pedig az élővilág pusztulását, járványokat és az élettartam csökkenését tették a rangsor élére.” – mondta el Szabó Zsófia, a vállalat kutatási divízióvezetője.

Kit hibáztatunk: a tyúkot vagy a tojást?

Az emberek fele úgy érzi, hogy a klímaváltozásért leginkább a nagy ipari cégek a felelősek, miközben az egyéni fogyasztást csupán negyedük érzi a legnagyobb hibának. A lakosság szerint főként a következő generációk vannak veszélyben. A klímaváltozás zászlóvivőjévé vált Leonardo DiCaprio-t biztosan meglepnék a magyar fiatalok, ugyanis ők már sokkal önkritikusabbak és egyben felelősségteljesebbek is:

körükben egyre inkább terjedőben van a felfogás, hogy tudatos fogyasztással, kevesebb környezeti kárt okozva saját maguk is tehetnek a környezetért.

Ők azok, akik kisebb mértékben hárítják a felelősséget a nagy cégekre, a mezőgazdasági vállalatokra vagy a politikusokra, szemben az idősebbekkel. A felmérés szerint a fiatalok vállát nyomja annak terhe is, hogy az idősebbek a jelenlegi generációktól várják az azonnali cselekvést. A jövő generációját ugyanakkor kifejezetten féltik a 60 év felettiek.

Mások a nemzetközi és mások a hazai kapcsolódások

De a klímaváltozás baljós képeit vajon összekapcsoljuk-e a saját hazánkkal, a saját életterünkkel? „A lakosság magasabb hányada gondolja azt, hogy a klímaváltozás a fejlődő országokat fogja sújtani, mint amennyien ezt Magyarországról gondolják.” – mondta el a kutatási vezető. „Bár a közgondolkodásban leginkább a jegesmedve terjedt el a klímaváltozás fő szimbólumaként, ezt érdemes lehet újragondolni. Az emberek többsége ugyanis nem a Jeges-tenger partján él, így a jelenlegi szimbólumrendszer nehezítheti az egyéni azonosulást a klímaváltozás ügyével. A kutatási számaink azt mutatják, hogy Magyarországon a hulladékgyűjtés és szemetelés problémájára vagyunk a legérzékenyebbek.” – tette hozzá Szabó Zsófia.

A klímaváltozás egyik legismertebb és legfiatalabb aktivistája, a 16 éves svéd Greta Thunberg 2018 augusztusában hívta életre a „Fridays for Future” iskolai sztrájksorozatot. Hol tart most a Greta-jelenség hazánkban? Greta Thunbergről a lakosság csupán harmada hallott: köztük magasabb arányban a férfiak, az idősebbek, a diplomások, a tanulók, és a nagyobb településen élők. 2019 szeptemberében több tízezer magyar diák csatlakozott Thunberg kezdeményezéshez, úgyhogy várhatóan a svéd aktivista hazai ismertsége még növekedni fog az elkövetkező időszakban.

Kire figyelünk?

A Lounge Group kutatása egy hulladékcsökkentő életmódra ösztönző kezdeményezés ismertségét is megmérte: a lakosság háromötöde hallott a „műanyagmentes július” elnevezésű akcióról. A kihívásban az arról halló válaszadók 56 százaléka részt is vett.

A „műanyagmentes július” kezdeményezésben a válaszadók által követett influenszerek többsége viszont nem vett részt.

A kutatás szerint bár a klímaváltozás terén a tudósokat tartjuk a leghitelesebb forrásnak, az influenszerek is sokat számítanak: a lakosság fele ad véleményükre a témában. A felmérés alapján tehát magyarországi vonatkozásban mindenképp meghatározó lehet, hogy a véleményvezérek követik-e Leonardo DiCaprio példáját, és kiállnak-e a klímaváltozás ügye mellett.