Az európai fogyasztók több mint 53 százaléka szerint a műanyaghulladék az egyik legnagyobb globális környezeti kihívás, 44 százalékuk szerint pedig a klímaváltozás. Amikor a legfontosabb, környezeti szempontból aggodalomra okot tényezőről kérdezték, az európai válaszadók 23 százaléka említette a műanyaghulladékot, szemben a globális szinten mért 15 szazalélkal. A téma leginkább a szlovák, a holland és a német fogyasztókat aggasztja – olvasható a GfK friss tanulmányában.
A felmérés 25 ország bevonásával, az Europanellel és a Kantarral való együttműködésben valósult meg. A műanyaghulladékkal kapcsolatos aggodalmak markánsan megjelnnek Európában, és erősen kapcsolódnak a klímaváltozás témaköréhez. Az európai válaszadók a kímaváltozással azonos arányban (23 százalék) jelölték meg a műanyaghulladékok felhalmozódását, mint a legnagyobb, környezeti szempontból aggodalomra okot adó tényezőt.
A kérdés megítélése lényegesen eltér országonként. Magyarországon (31 százalék) és Svédországban (29 százalék) a klímaváltozás sokkal nagyobb aggodalomra okot adó tényezőként jelent meg, mint a műanyaghulladék. Oroszországban, Szlovákiában és Csehországban ennek pontosan az ellenkezője tapasztalható. Míg a műanyag hulladékra az oroszok 17 százaléka tekint nagyobb problémaként, mint a klímaváltozásra, addig Csehországban és Szlovákiában ez az arány még magasabb: 20 százalék, illetve 27 százalék.
A tanulmány szerint
10 vásárlóból több mint 8 állítja, hogy bevásárláskor táskát visz magával (88 százalék), újra felhasználható takarítási eszközöket, törlőket használ (84 százalék), nem vásárol műanyag tányért és evőeszközt vendéglátáshoz (81 százalék), vagy újratölthető üveget használ, ha elmegy otthonról (81 százalék).
A vásárlók 4 szegmensbe sorolhatók – attól függően, hogy milyen mértékben tesznek lépéseket a műanyaghulladék csökkentése érdekében, és mennyire tartják fontosnak a témát. Vásárlói magatartásukat vizsgálva, a szegmensek a következők: „Elutasítók” (azok, akik nem tesznek sokat), „Fontolgatók”, „Hívők”, és „Aktívak” (azok, akik sokat tesznek). Németországban és Ausztriában a háztartások kb. harmada esik az „Aktívak” kategóriájába. Hollandiában azonban csak 15 százalék az Aktívak aránya, és megdöbbentően alacsony Oroszországban: 6 százalék.
A fogyasztók visznek ugyan magukkal saját táskát a bevásárláshoz, gyümölcs és zöldség vásárlásakor azonban még mindig műanyag zacskót használnak. A felmérésben 17, a műanyaghulladék mennyiségének csökkentésére irányuló magatartást értékeltettek a válaszadókkal. A 12 főbb európai piacot 3 közelebbről megvizsgálva azt látjuk, hogy Ausztriában, Magyarországon és Németországban teszik állításuk szerint a legtöbbet a fogyasztók:
negyedével (Magyarország, Németország), illetve harmadával (Ausztria) több konkrét lépést tesznek meg, mint a többi országban. Hollandiában, Lengyelországban és különösen Oroszországban a fogyasztók lemaradnak a környezettudatos viselkedés terén, ami itt az európai átlag kevesebb, mint felére jellemző.
A gyártókat tartják elsősorban felelősnek a hulladék ellenőrzéséért és korlátozásáért Ez a kérdéskör arra vonatkozik, kit tartanak a válaszadók felelősnek a műanyaghulladék csökkentéséért. A vizsgált országok nagy többségében a fogyasztók az elsődleges intézkedéseket a gyártóktól várják el, a kormányok felelőssége csak ezután következik.
A fogyasztók legfeljebb csak részlegesen látják magukat és a kereskedőket felelősnek, szerintük a műanyaghulladék kihívásával nem nekik kell foglalkozni elsősorban.
A gyártókon a legnagyobb nyomás Svédországban, Csehországban és Hollandiában van; ezekben az országokban a válaszadók fele őket tartja felelősnek. Lengyelországban és Olaszországban a válaszadók a műanyaghulladék problémájának megoldását inkább megosztott felelősségnek látják.
Lengyelországban ez leginkább a kormány (39 százalék) és a gyártók (38 százalék) közötti megosztást jelenti, Olaszországban pedig három szereplő, a kormány (30 százalék), a gyártók (27 százalék) és a fogyasztók (27 százalék) együttes felelősségvállalását. Oroszország egyedülálló a tekintetben, hogy a válaszadók 65 százaléka érzi úgy, hogy elsősorban a kormány feladata cselekedni. A kereskedőket felmentik a felelősség alól: kivétel nélkül valamennyi országban őket látják a legkevésbé felelősnek (az európai átlag: 7 százalék).
A fogyasztók még nem igazán érzékelik a gyártói márkák hulladékcsökkentési lépéseit, amikor megkérdezték a válaszadókat, hogy szerintük mely csoportok tesznek már most sokat a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében, a válaszadók sokkal kevesebb gyártót említettek, mint a kereskedőt. Átlagosan 10 vásárlóból csak 1 tudott megnevezni gyártói márkát.
