A világ lakosságának egyharmada nem látja a Tejutat a fényszennyezés miatt
Az elektromos fény a 19. század egyik legnagyobb találmánya, és több mint egy évszázaddal később már nehéz elképzelni az életet nélküle. A mesterséges fény bevezetése volt a bioszférában bekövetkezett egyik legdrámaibb változás Christopher Kyba, a potsdami székhelyű Német Földtudományi Kutatóközpont tudósa szerint. Korábban, az evolúció során állandó jel érkezett a környezetből: nappal világos volt, éjjel pedig sötét. Ám az erősen fényszennyezett területeken ez a jel drámai módon megváltozott.
Mára a világ népességének több mint négyötöde fényszennyezett környezetben él, a világ lakosságának egyharmada már nem is látja a Tejutat éjszaka a fényszennyezés miatt.
A tudósok becslése szerint bolygónk évente 2 százalékkal világosabbá válik, és ennek a változásnak a következményei egyre szembetűnőbbek. A jelenség mértéke az ázsiai országokban nőtt a legdrasztikusabban az elmúlt években. Szingapúrban például az éjszakák annyira fényessé váltak, hogy az emberek szeme már nehezen tud a valódi sötétséghez alkalmazkodni.
Az éjszaka megvilágított óriásplakátok, a reflektorok és az utcai lámpák káros hatással lehetnek az egészségünkre. Kutatások szerint a fényszennyezés összefüggésbe hozható az álmatlansággal, az elhízással és egyes esetekben a depresszióval is
– írja a Deutsche Welle. Az éjszakai műszakban dolgozókról szóló, 2007-es amerikai tanulmány még az emlőrákkal is összekapcsolta a jelenséget. Kyba szerint a melatonin, a sötétedéskor felszabaduló hormon befolyásolja a folyamatot: ha a túlzott világosság miatt nem kapjuk meg ezt a hormont, illetve a szervezetünk nem tudja termelni, problémák léphetnek fel a működésében.
A világos éjszakák azonban nemcsak a lakosság életét befolyásolják, hanem a biodiverzitást is. A vadon élő állatok és a növényzet is megküzd a megnövekedett éjszakai mesterséges fényhez való alkalmazkodással. A vonuló madarak elveszíthetik tájékozódási képességüket, és a frissen született teknősök a tenger helyett a szárazföld felé vehetik az irányt, emiatt elpusztulhatnak. A korallok is lassabban szaporodnak a korábbinál, ezzel veszélybe kerül a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitása. Az éjszakai fényerő növekedése a növény- és állatvilág számára új helyzetet teremt – mondta Sibylle Schroer, a berlini Leibnitz Édesvízi Ökológiai és Belvízi Halászati Intézet tudósa a Deutsche Wellének. A becslések szerint évente százmilliárd – általában a holdat tájékozódásra használó – éjszakai rovar pusztul el nyáron Németországban a mesterséges fény hatására. Sőt, az utcai lámpák közelében elhelyezkedő fák korábban bimbóznak, és hamarabb hullatják le a leveleiket társaiknál.
Ráadásul, mivel a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a globális villamosenergia-termelés fő forrásának számítanak,
az éjszakai fény felesleges használata hozzájárul a levegőszennyezéshez és az éghajlatváltozáshoz is.
Évente több mint 12 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe az éjszakai fényhasználat miatt Pavan Kumar, az indiai Rani Lakshmi Bai Központi Mezőgazdasági Egyetem tudósa szerint. Hozzátette:
a hatékonyabb fénykezelés és várostervezés segítségével a fényszennyezés nagymértékben csökkenthető, erőforrások és pénz takarítható meg.
Bár eddig lassan indultak be az erre irányuló kezdeményezések, Franciaország és Horvátország élen jár: törvényekkel szabályozzák a túlzott éjszakai világítást, egyes területeken pedig betiltották a lámpák használatát.
