A globális közvélemény, és a politikai döntéshozók egyre erősebben támadják a nagy olajcégeket, mondván az olajtársaságok felelősek a klímaváltozásért. Ennek a trendnek újabb félreérthetetlen jeleként a napokban
A döntés szerint a Shellnek 2030-ra 45 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását, a 2019-es szinthez képest, míg az olajtársaság önként a 2016-os szinthez képest mindössze 20 százalék mérséklést vállalt.
De a kimondottan hosszú távú gondolkodás sem állt le a cégnél, ugyanis 2050-re 0 kibocsátású, abszolút zöld társasággá szeretnének válni. Nem csak a Shellnél áll a bál a légkört romboló gázok kibocsátása miatt. A héten egy Exxonnal kapcsolatos hír is sokkolta az energiaipar egészét.
Az utóbbi időben, a kitermelési kapacitásainak jelentős növelése miatt tetemes veszteségeket felhalmozó olajcég igazgatótanácsába olyan személyek is bekerültek, akik Darren Woods vezérigazgató elképzelésével szemben a társaság irányváltását sürgetik. Megfigyelők szerint immár csak egy zöld fordulat segítségével tudja Woods megőrizni az Exxon vonzerejét a befektetők szemében.
Ugyanakkor a jelentősen nagyobb szennyező húsipart – húsfogyasztást senki sem marasztalja el. A szakértő azt mondta, a hollandiai bírósági ítélet extrém, ugyanakkor a Shell által önként vállalt 2050-es határidőnek sincs sok hitele, ugyanis túl messze van. Egy dolog azonban biztos, a teljes karbonsemlegességhez globálisan nincs meg a megfelelő technológia, és az elektromos autózás terjedése ellenére is hosszútávon is szükség marad a belsőégésű motorokra.
Keveset beszélünk róla, de az acél, a cement, és a műtrágya-gyártás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának ötödéért. És nemcsak a szükséges hő előállításában, hanem a gyártási folyamat több fázisában szükség van a szén égetésére.
Pletser Tamás szerint az olajcégek elítélése helyett az alapkutatásokra kellene többet költeni az országoknak,
A vásárlók, a túlfogyasztás okozza a környezet mértéktelen rombolását Pletser szerint, így ennek megváltoztatására lenne a legnagyobb szükség. Ez persze nehezen megy, és érthető okokból a politika sem áll bele. Ezt támasztja alá az is, hogy a globális olajigény 70 százalékáért felelős a közlekedés egésze, 20-25 százalékért a petrolkémia, és mindössze 5 százalék az egyéb kategória.
A petrolkémia, döntően műanyag termékek gyártása pedig egyre nő, 5-10 év múlva érhet csúcsra, de onnantól kezdve sem összeomlásra, legfeljebb lassú csökkenésre lehet számítani. Arról nem is beszélve, hogy a fejlődő országok energiaigényüket alapvetően a fosszílis energiaforrásokkal fedezik, tehát az Erste elemzője szerint egyértelmű, hogy nem lehet megszabadulni a fosszílis energiaforrásoktól még jó ideig.
A hírekre a befektetők is reagáltak, a Shell részvények árfolyama a nyitás előtt 1,1 százalékos mínuszban volt.
