Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt már hatodik éve dől meg a melegrekord a világ óceánjaiban – figyelmeztetnek tudósok.
Tavaly a világ összes óceánjának felszín alatti 2000 méterén melegrekordot mértek a Csendes-óceánt hűtő La Nina időszaki időjárási jelenség ellenére.
Az óceánok második legmelegebb éve 1955 óta 2020, a harmadik legmelegebb pedig 2019 volt.
A tanulmány szerint az óceánok vizének felmelegedése hozzájárul a viharok, hurrikánok és szélsőséges esőzések felerősödéséhez, ami fokozza a súlyos árvizek kockázatát. A felmelegedett óceánvíz felolvasztja a hatalmas grönlandi és antarktiszi jégtakarókat, ami szintén fokozza a tengerszint emelkedését.
Fotó: Shutterstock
Az óceánok az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid mintegy harmadát nyelik el, ami savasodást okoz. Ez károsítja a korallzátonyokat, amelyek a tengeri élővilág negyedének adnak otthont, és több mint 500 millió ember táplálékát biztosítják, emellett árt egyes halfajoknak is.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdőirtás és más tevékenységek miatt keletkező pluszhőterhelés szintén az óceánokat károsítja. Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el.
Az óceánok által felvett hőmennyiség óriási. Tavaly a felső 2000 méterük, ahol a felmelegedés nagy része zajlik, 14 zettajoule-lal több hőt nyelt el, mint 2020-ban. Ez a mennyiség 145-ször nagyobb, mint a világ teljes villamosenergia-termelése, amely körülbelül fél zettajoule.
Az új kutatás szerint a hosszú távú felmelegedés az Atlanti- és a Déli-óceánban a legerősebb, ugyanakkor a Csendes-óceán északi részén 1990 óta drámai melegedés tapasztalható, a Földközi-tenger hőmérséklete pedig tavaly szintén rekordmagas volt.
