A tervek szerint 2025-ig mintegy 1,4 millió lakást szeretne felújítani a magyar lakosság, de ahhoz, hogy ezek meg is valósuljanak, aktív állami szerepvállalásra és segítségre van szükség. A felújításokra a hazai lakásállomány műszaki elavultsága mellett az otthonok kirívóan alacsony energetikai teljesítménye miatt is égető szükség van. Ugyanakkor vissza nem térő lehetőséget kínál, hogy egy komplex energetikai felújítás (hőszigetelés, nyílászáró- és fűtéskorszerűsítés), más néven mélyfelújítás esetén az energiamegtakarítás lakásonként 60 százalék feletti lehet – írja közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ).
A magyarországi lakásállomány energetikai korszerűsítése különösen nagy megtakarítási lehetőséget rejt a gázfelhasználás terén. A hazai gázfogyasztás legnagyobb részét, közel 35 százalékát a lakossági gázfelhasználás teszi ki annak következtében, hogy a magyar háztartások kb. 60 százaléka, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan tulajdonosa teljesen vagy részben gázzal biztosítja fűtését.
A háztartási gázfüggés drasztikus mérséklése az energetikai felújítások és fűtéskorszerűsítések (megújulóenergia-alapú fűtésre váltás) révén jelentősen növelné a magyar háztartások hosszú távú energiabiztonságát is. Ez különösen aktuálissá vált az orosz–ukrán háború okozta geopolitikai instabilitás és a kialakult fosszilis energiaár-válság miatt.
A tapasztalatok szerint a lakosság nagy része generációnként egyszer vagy legfeljebb kétszer tud lakásfelújítást vállalni. Éppen ezért az államnak segítenie, ösztönöznie kell, hogy a korszerűsítések alkalmával alapos energetikai felújítás is történjen, hogy mindenkinél tartós legyen az energiaszámla-csökkentés
– állítja Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója. A szakember szerint egyszerre kellene forrásokkal és információval segíteni a lakosságot, hogy mélyfelújításokat végezzenek, és tájékozottak legyenek műszaki és finanszírozási lehetőségeikről.
Az MTVSZ szakértői szerint – a Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig számait alapul véve – egy széles körű felújítási program megvalósulása esetén néhány év alatt, de legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázimportot legalább negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig legalább ötödével lehetne mérsékelni.
Az MTVSZ szerint az ehhez szükséges támogatási forrásokat az európai uniós egyeztetés alatt álló magyar Helyreállítási és ellenálló képességi terv (HET) és egyes operatív programok „energiaátmenetre hangolásával” lehetne előteremteni.
A konkrét intézkedésekre vonatkozóan az MTVSZ a hazai EU-pénz költési tervek – operatív programok, Helyreállítási terv – szakmai elemzése alapján egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki. Ennek a legfontosabb energiahatékonysági elemei péládául, hogy elsődlegesen a hőszigeteléssel egybekötött, komplex lakásenergetikai felújításokat kell támogatásokkal ösztönözni, mivel a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett ez biztosítja leginkább a tartósan alacsony rezsit és az energiabiztonságot. Az MTVSZ ugyanakkor úgy véli, hogy a támogatásokat a korábbiaknál célzottabban kellene elosztani: a közel 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatásra az alacsony jövedelmű háztartások vannak rászorulva, ettől érdemes lenne differenciáltan kezelni az átlagos és közepes jövedelműek igényeit és lehetőségeit, visszatérítendő támogatási formákat is beépítve a programba. A támogatásokat körforgásos rendszerbe kellene rendezni: miután a visszatérítendő finanszírozásokat a háztartások a megtérülés ütemében visszafizetnék az erre a célra létrehozott alapba, további családok és lakóközösségek igényelhetnék újra, így a támogatások széles körben, hosszabb időn keresztül hozzáférhetőek maradnának.
„Mivel a 2023-as magyar költségvetési terv szerint a rezsicsökkentés már nem terjedne ki a kis- és középvállalkozásokra és az önkormányzatokra, számukra is szükséges lenne állami és/vagy uniós, akár a megtérülés ütemében visszatérítendő finanszírozást nyújtani az energetikai felújításokhoz, energiamegtakarítási beruházásokhoz” – tette hozzá az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Az 2022. május 18-án bemutatott REPowerEU elnevezésű terve is kiemelten az energiahatékonyság fokozásával célozza az oroszországi fosszilis energiahordozóktól való uniós függetlenedést.
Ez szoros összhangban van azzal, hogy az EU Felújítási Hullám (Renovation Wave) stratégiája az épületfelújítások gyorsítását és mélységének növelését, egyúttal a korszerűsítések nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérését célozza. A REPowerEU a 2020-as szinthez képest 9 százalék helyett 13 százalékos energiamegtakarítást céloz uniós szinten 2030-ra. Ez ugyan még mindig elmarad a szükséges 19-20 százaléktól, de a trend egyértelmű: energiaátmenet felgyorsítása, az energiafüggetlenség erősítése és a minél szélesebb körű energetikai felújítások Európai Unió-szerte, mert az épületek energetikai korszerűsítése nélkül nincs az energiaár-válságra megoldás – áll a közleményben.
