A fogyasztók egészsége mellett a bolygó védelme is hangsúlyos szerepet kap a dohányipar ártalomcsökkentésre fókuszáló stratégiájában – ez szűrhető le a Global forum on nicotine (GFN) Varsóban rendezett konferenciáján, ahol a szektor több száz vezető szereplője és elismert szakértője egyeztetett négy napon keresztül az ágazat jelenéről és jövőjéről.
Az a nagy cégek szinte unalomig ismételt álláspontja, hogy aki nem tud leszokni a dohányzásról, a cigaretta helyett válassza a kevésbé káros alternatívákat, hiszen az égés nélkül, hevítéses technológiával működő eszközök és a nikotinpárnák akár 95 százalékkal kevesebb egészségre veszélyes vagy potenciálisan veszélyes anyagot tartalmaznak. A lengyelországi eseményen viszont arról is hosszan beszéltek, hogyan tud megfelelni az iparág a fogyasztók számára is egyre fontosabb fenntarthatósági igényeknek.
Hová tegyük az elhasznált készülékeket?
Nem a nulláról indulnak a dohányipari cégek, hiszen a gyártás során eddig is figyelteka karbonsemlegességre, az újrahasznosítható csomagolóanyagok használatára vagy éppen a felelős vízgazdálkodásra, de az biztos, hogy még bőven van kihívás és feladat előttük. Az például újdonság, hogy a kínai ICCPP terméke teljesen szétszerelhető, nem heggesztéses technológiával készül, minden anyaga biológiailag lebomló, nincs benne ragasztó és vezeték sem – viszont ezzel Magyarországon nem találkozhatunk, legfeljebb a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren átszálló és Budapestnek nagyon hálás kínai alkalmazottakkal.
A világ egyik legnagyobb dohányipari vállalatának, a BAT-nak viszont kapható a Glo nevű dohányhevítője a Nemzeti Dohányboltokban. A cég 2021 decembere óta a fenntarthatóság jegyében gyűjtő kartonokat helyezett ki országszerte az elhasználódott Glo készülékeknek. Ezeket újrahasznosítja a BAT erre specializálódott partnere, így próbálja meg csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat, valamint hulladéktermelés helyett visszajuttatja a termelési körforgásba az erre alkalmas részeket. A gyűjtőhelyek megtalálhatók a készülék dedikált weboldalán, az üzletkereső menüpontban külön rá lehet szűrni a Glo újrahasznosító dobozokkal ellátott Nemzeti Dohányboltokra.
Miért károsak a környezetre az e-cigaretták?
A megoldás tehát kéznél van, mégis több döntéshozó indokolja a dohányiparral és az alternatív termékkel szembeni szigorú fellépést azzal, hogy az ártalomcsökkentésre alkalmas eszközök jelentős mennyiségű szemetet termelnek. Tény, az e-cigaretták lítium akkumulátorral működnek, többsége nehézfémet és egyéb veszélyes hulladékot tartalmaz, tehát káros hatása lehet a környezetre – a gyártók viszont azzal védekeznek, hogy ők megteremtik az esélyét az újrahasznosításnak, csak a fogyasztók egy része nem veszi ezt figyelembe.
Más iparágban, a PET-palackokkal kapcsolatban mondja azt rendszeresen Magyarország egyik legismertebb milliárdosa, a Szentkirályi tulajdonosa, Balogh Levente, hogy az újrahasznosítás opciója kizárólag a fogyasztón múlik. Maga a termék alkalmas rá, ám
ha az erdőben eldobja a vásárló ahelyett, hogy szelektíven gyűjtené, arról nem a vállalkozás tehát, és inkább a szemetelőt kellene megbüntetni.
Mi történik a lítiumakkumulátorokkal?
Ettől függetlenül azt a dohányiparban is tudják, hogy hosszú út áll még előttük: az egyik brit szakértő azt mondta, eddig arra kellett koncentrálniuk, hogy a lehető legjobb és legkevésbé káros terméket hozzák létre, most pedig arra, hogy megfeleljenek a fenntarthatósági igényeknek, ami rendkívül komplex feladat.
Az például hosszú távon biztos nem vetne jó fényt az ártalomcsökkentett termékekre, ha az e-cigaretták kigyulladnának a szemétlerakóknál,
márpedig több országban, például az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is volt erre példa az elmúlt időszakban.
A The Guardian riportja alapján több újrahasznosítással foglalkozó brit cég kezdte el használni a mesterséges intelligenciát arra a célra, hogy észlelje a lítiumakkumulátorokat, emellett hőkamerát és automatikus tűzoltási rendszereket is bevetnek a biztonság érdekében. Az ilyen berendezések költsége nagyjából 250 ezer font – eközben a dohányipari cégek sem állnak meg, bevallottan dollármilliárdokat költenek a fejlesztésekre.
Hogyan lehet szabályozni a dohányipart?
A varsói eseményen jó néhány téma, vélt vagy valós probléma esetén szóba került a tiltás lehetősége, így védve a fogyasztókat és a környezetet, ám a résztvevők – és nem csupán a dohánygyáraktól érkezők, hanem elismert orvosok, kutatók, elemzők – egyöntetű véleménye szerint ennek nem lenne semmi értelme.
Bernd Mayer, a grazi egyetem professzora úgy véli, a társadalomnak el kell fogadnia, hogy van egy jelentős réteg, amely nikotint akar fogyasztani, és erről akkor sem hajlandó lemondani, ha tisztában van az egészségügyi kockázatokkal – ma a bolygón 1,1 milliárd ember dohányzik.
Arra van esély, hogy a kevésbé ártalmas nikotintermékek felé tereljék őket, de a tiltással csak azt érnék el a szabályozók, hogy a feketepiacon kötnek ki a fogyasztók.
