Szemétszállítás: nagyon nem mindegy, hová viszi a Mohu – sok pénz múlik rajta

A jövő évtől változik, számos helyen csökken a vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakási díja. Lényegében a máshogyan már nem hasznosítható háztartási hulladékról van szó, ezeket a B3 alkategóriájú lerakók fogadják.

Ám nem mindegy, hogy hol adják le az érintett hulladékot, mert nagyok a díjkülönbségek. Az új rendelet kapcsán felmerült kérdéseire a Világgazdaság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kért tájékoztatást.

Sok pénz múlik azon, melyik hulladéklerakóba szállít a Mohu

A rendeletben 63 lerakó szerepel, ezekben a tonnánkénti lerakási díj 2023-ról 2024-re nem módosult, 2024-ről 2025-re viszont láthatók változások. Az ideinél kisebb díjat szabhat ki például az adonyi lerakó, kerekítve 22 ezer forint helyett 13,7 ezret, míg a salgótarjáni 16,4 ezer forint után majd csak 14,8 ezer, a százhalombattai pedig 20 ezer forint helyett 14,8 ezer forintot kérhet. Nő viszont a lerakási díj többek között

• Pakson (20,9 ezerről 24,3 ezerre),
• Turán (23,9 ezerről 24,4 ezerre),
• Várpalotán (12,1 ezerről 13,7 ezerre),
• és Zalaegerszegen (15 ezerről 24,4 ezerre).  

A MEKH elsőként azt részletezte lapunknak, mi indokolja a jelentős, esetenként másfélszeres különbséget az egyes lerakási díjai között. Mint közölte, az egyes hulladéklerakókban alkalmazandó átvételi díjak megállapításakor a hulladéklerakók gazdasági, pénzügyi, műszaki és vagyoni adatait veszi figyelembe.

Az átvételi díjak közötti különbséget több tényező okozhatja, ilyenek például az egyes hulladéklerakók méretéből, kapacitásából, illetve a vizsgált időszakban lerakott hulladék mennyiségéből fakadó eltérések. Ugyanakkor egy lerakó költségeinek mértékét akár az is befolyásolhatja, hogy zajlik-e az egységben rekultiváció, továbbá a hulladéklerakó üzemszerű működéséhez szükséges beruházási és fejlesztési költségek is eltérők lehetnek.

Az előbbieket tudva is érdekes, hogy az általános drágulás közepette egyes lerakókban alacsonyabb lesz a jövő évi díj az ideinél. A válasz szerint a MEKH évente vizsgálja az egyes lerakóknál felmerülő költségek indokoltságát, így nem törvényszerű, hogy az átvételi díjaknak egyik évről a másikra feltétlenül növekedniük kell minden lerakó esetében.

Az egységnyi díjtétel (Ft/tonna) mértékét a lerakott hulladék mennyiségének változása is jelentősen befolyásolhatja.

A MEKH nem tereli sehová a hulladékszállító kukákat

Felmerülhet persze, hogy a díjkülönbségek és az eltérő irányú díjváltozásokkal a MEKH ezzel szeretné egyes lerakók terheltségét a kívánt irányba változtatni. A Világgazdaság e feltevését azonban a hivatal elutasította. Mint hangsúlyozta, kizárólag indokoltsági alapon állapítja meg az elfogadható és ezáltal az átvételi díjban érvényesíthető költségek mértékét (indokolt költség), annak érdekében, hogy azok fedezhesse a működtetést.

A hulladéklerakók a hulladékgazdálkodási hatóság által engedélyezett kapacitás erejéig fogadhatják be a hulladékot, amit az árszabályozás nem érint.

Ahhoz azonban, hogy a hulladék szállítója maga döntse el, hogy hová viszi a szemetet, az kell, hogy erre lehetősége, joga is legyen. Válaszában a MEKH emlékeztetett, hogy Magyarországon 2023. július 1-je óta működik a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer. (A rendszert a Mohu működteti.) A koncesszióba tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek megszervezése a koncessziós társaság feladata, aminek keretében szabadon választhatja meg azt is, hogy a hulladékot melyik hulladéklerakó létesítménybe szállítja.

A lerakási díj felhasználását jogszabály írja le, a járulék megy a közösbe 

A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben alkalmazható egyes átvételi díjakról szóló 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendeletben meghatározott átvételi díj a hulladéklerakó saját bevétele, amivel a jogszabályi rendelkezések, valamint hatósági engedélyek keretei között szabadon gazdálkodhat.

Nyilvános adatok szerint a hulladéklerakásból a magyar költségvetésnek 2022-ben 16,3 milliárd forint bevétele származott, ahogyan tavaly is. Az idei és a jövő évi terv egyaránt 15 milliárd forintot tartalmaz. A viszonylagos változatlanság nem véletlen: 

A hulladéklerakási járulék – jelezte végül a hivatal – a magyar államot megillető bevételek egyik fajtája. Felhasználását, beleértve annak céljait is a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) kormányrendelet szabályozza.