Összességében 4 százalékkal – a madárinfluenza állatállományra gyakorolt hatása miatt a liba- és kacsatáp esetében mintegy 15–20 százalékkal –, 3,526 millió tonnára csökkent 2016-hoz viszonyítva a haszonállat-takarmányból készült keverékek termelése – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A baromfitakarmányok közül a brojlertápok gyártott mennyisége a 2016-os szinten alakult.
A baromfiágazat meghatározó ezen a piacon is:
a gyártott keveréktakarmány 50,9 százalékát (1,793 millió tonnát) a baromfitakarmányok adták tavaly. A sertéstakarmányok 35,6 százalékkal (1,255 millió tonna), a szarvasmarha-takarmányok 9,9 százalékkal (350,5 ezer tonna) részesedtek a 2017. évi termelésből.
Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 0,9 százalékát (31,9 ezer tonna) adták. A haltáp és az egyéb állatfajok (ló, nyúl, vad) együttes mennyiségének aránya 2,7 százalék (95 ezer tonna) volt.
A nagy gyártók eladásai nem csökkentek, sőt többen közülük növelni tudták értékesítéseiket, több kis takarmány-előállító azonban kénytelen volt befejezni a tevékenységét a madárinfluenza miatti keresletcsökkenés miatt – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Kereskedők és Takarmánygyártók Szövetségének főtitkára.
Ez kitűnik az AKI adataiból is:
az öt legnagyobb keveréktakarmány-gyártó vállalat adta a Magyarországon előállított keveréktakarmány-mennyiség 30,9 százalékát (1,088 millió tonnát) 2017-ben, míg 2016-ban ugyanez az arány 28,3 százalék volt. Üzemegységekre vetítve az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem a teljes mennyiség 19,2 százalékát (678 ezer tonnát) állította elő 2017-ben.
A haszonállatok számára gyártott 3,526 millió tonna keverék takarmányhoz Magyarországon 2,172 millió tonna gabonafélét (61,6 százalék), 538,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (15,3 százalék), illetve 276,4 ezer tonna olajos magvat és származékát (7,8 százalék) használtak fel a gyártók 2017-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a szárított gabonatörkölynek is nevezett DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) 57 ezer tonnás mennyiségben került a takarmánykeverékbe. Malomipari melléktermékekből 125,3 ezer tonnát, söripari és cukoripari melléktermékekből 25,0, illetve 22,0 ezer tonnát használtak fel.
Az AKI kutatói szerint a kukorica feldolgozása során keletkező különböző melléktermékek takarmánycélú felhasználása valószínűleg nagyságrendekkel meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 32,1 ezer tonna bekeverési értéket. Zsírokból, olajokból 54,5 ezer tonnát (1,5 százalék), a koncentráltfehérje-hordozókból 9,5 ezer tonnát (0,3 százalék) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagokból 2,4 százalékot (85,3 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítőkből (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) 100,6 ezer tonnát (2,9 százalék) kevertek be az üzemek.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
