Döntöttek: átnevezik a világ egyik legnagyobb légitársaságát, rá se fognak ismerni a magyarok Ferihegyen – ez az új neve
A jelenlegi felállásban az Air France-KLM 2004-ben jött létre a két repülővállalat, az Air France és a KLM egyesülésével, és mára Európa egyik legnagyobb légiközlekedési csoportjává nőtte ki magát.
A régi név repül, a repülőgépek maradnak
A két meghatározó hálózati légitársaság mellett a holdinghoz tartozik egyebek mellett a Transavia, a Transavia France, az Air France Hop, a KLM Cityhopper, valamint a cargo üzletág több szereplője is – közölte az Airportal. A csoport a következő hónapokban többségi tulajdont szerezhet a Scandinavian Airlines Systemban (SAS), ahol jelenleg 19,9 százalékos részesedéssel rendelkezik, ez 60,5 százalékra emelkedhet a jövőben. Emellett az Air France-KLM ajánlatot tett a
TAP Air Portugal privatizációjára is.
Benjamin Smith vezérigazgató szerint a cégcsoport jelenlegi neve már nem tükrözi megfelelően a vállalat bővülő szerkezetét és új márkáit. A holland De Telegraaf cikkére hivatkozva az Aerotelegraph írt erről, a vállalat egyik szóvivője pedig a holland lapnak úgy fogalmazott: „logikus lépés” lehet egy új név bevezetése, ha a holding további légitársaságokkal bővül.
Széleskörű problémák kezdődnek a légi közlekedésben
Az iráni háború megkezdése óta nemcsak a duplájára drágult a kerozin ára, de hiány is van belőle. A légitársaságok áremeléssel, átszervezéssel és ezerszámra törölt járatokkal kénytelenek reagálni a válsághelyzetre. Ahogy arról a Világgazdaság korábban beszámolt, a globális légitársaságok az elmúlt két hétben kétmillió ülőhelyet vágtak ki a májusi menetrendjükből, mivel egyre nő az aggodalom az elkövetkező hetek üzemanyag-ellátása miatt.
A Cirium nevű elemzőcég adatai szerint több ezer járatot töröltek, és számos útvonalon kisebb vagy üzemanyag-hatékonyabb repülőgépekre álltak át, hogy spóroljanak az üzemanyaggal a várható ellátási zavarok előtt.
A február végén kirobbant iráni háború kezdete óta a repülőgép-üzemanyag ára megduplázódott, ami jegyáremelésre kényszerítette a légitársaságokat. Eközben a Perzsa-öböl repülőtereinek lezárása – amelyek az európai–ázsiai utak harmadát biztosították – súlyos zavarokat okozott a globális utazásban. Az öböl menti légitársaságok, köztük az Emirates, az Etihad és a Qatar – amelyek járatai még mindig a konfliktus első heteiben történt leállások után éledeznek – átrendezték májusi menetrendjüket, járattörlésekkel együtt.
Az összes légitársaság által kínált ülőhelyek száma májusra 132 millióról 130 millióra csökkent április közepe és vége között.
A nemzetközi légitársaságok – a British Airwaystől és a Unitedtől a China Airig és a japán ANA-ig – szintén jelentős kapacitáscsökkentést vagy -átrendezést hajtottak végre, hogy enyhítsék a globális légi közlekedés szűk keresztmetszeteit.
